Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1879

privát olvasmánya is legyen, és ebből magán naplójába jegyezgessen ki szép mondatokat, vagy készítsen belőle kivonatot. Lehet ez olvas­mány költői mii — hiszen költészet nélkül nincs concret élet, aztán Vörösmartynk szerint „itt igazság ül a tronuszon" — lehet történeti, vagy egyéb a növendék hajlama szerint. E tekintetben a megbecsül­hetetlen önképző körnek egy középtanodában sem szabad hiányozni. A mondottakból világos, hogy a gymnasiumi tanulmányok kellő ered­ménynyel végezéséhez : a tanuló részéről tehetség szorgalom és figye­lem, — kellő idő a sajátításra, —- végre ügyes tanár kívántatik. Ezeknek előre bocsátása után tisztelettel kérdem : meg vannak-e e kellékek gymnasiumainkban ? mutatják-e kívánt eredményt az éven­ként tartani szokott érettségi vizsgálatok ? Hogy a kellékek nincsenek meg: eléggé bizonyítják ezt az utóbbiak ; el kell ösmernünk, hogy érettségi vizsgálataink minden tekintetben sok kívánni valót hagynak fenn — erre mutat egyetemi tanáraink panasza is a gymnasiumokból kikerült képzetlen ifjakat illetőleg. Nem szabad eltitkolnunk, hogy e te­kintetben 1850 óta hátra mentünk. 1850 előtt hat éves gymnasium és 3 évi lycealis tanfolyamot végzett tanítványaink igen sok percenttel különb képzettséggel bírtak, mint a mostani 8 gymn. osztályt végzettek. És annyira nagy a különbség az említett két epocha ifjai között, hogy két­ségbe kellene esnünk fajunk jövendője, és e nemzet életképessége fölött — mert hisz annyit ér az ember a mennyit tud, s a hatalom és boldogság azon nemzetek kezében van volt és lesz mindig, a melyeknek ér­telmi súlya nagyobb — ha nem tudnók valódi okát e 110 éve tartó s épen ezért nagyon fájdalmas hanyatlásnak. Sokan e baj okának azt tartják, hogy a mostani tanítványok szor­galmatlanok, erélytelenek, kelletlenek, és ezért mennek oly kevésre közöltök még a talenlomosok is. Alulírott isten kegyelméből tanár­ságom 50—ik évében járok s én épen az ellenkezőről teszek tanúbi­zonyságot. Tanítványaink közt most nagyobb percent szorgalmas, mint 1850 előtt, és ebből csak jót következtetek nemzetünk életképessé­gére — mert 1850 előtt, érezve azt a szorgalmas tanuló, mennyire erősödik ösineretben, ítéletben évről évre — a siker sarkantyúz, in­vitamentumot nyújt a tovább haladásra ; 1850-óta nem érez ily erő­södést a tanuló, sőt tudja hogy némely tudományban kevesebbet tud

Next

/
Oldalképek
Tartalom