Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1879

— 18 — Annyi száz meg száz tanára közöl a középtanodáknak, hány dolgozik az irodalomban? Nagyon kevesen — mert az irodalomban áldásosán működni hivatottak is örülnek ha nagy számú óráikon kötelességei­ket teljesíteni bírták; a többi idö szellemi munkásnak bizonnyal á nyugalomra is elkerülhetlenűl szükséges. A gymnasiumi tanítás ezen latin és görög nyelvekre alapított rend­szere, azt vélem, a mai müveit nemzeteknél divó 9 éves gymnasium­mal melyben már a mondott classicus nyelveken kívül még egyéb tantárgyakra is fő súly van fektetve, bevégződik ; — a támadandó uj rendszert a nem rég alkotott franczia gyinnasiuinokban találom, miután előttem bizonynak látszik 1. az, hogy ha a görög és latin műveltségnek joga van arra, hogy ezt a tanuló ifjúság főbb vonásokban sajátítsa, ezt a jogot leg­alább is annyi mélányossággal követeli az ujabb nyelvek tudományok­ban úgy mint költészetben magasabbra ememelkedett irodalma, — 2. azt a classicus műveltséget, melyet a latin és görög ily exten­siv tanítása által elérni kívánunk, nem e nyelveknek megtanulása adja — mert ha ez adná: ez esetben az a műveltség már rég eltűnt volna e földről, miután eltagadhatlan tény, hogy e nyelvek gymnasiumi tanu­lása több mint fél század óta nem csak nálunk de minden müveit nem­zeteknél mértani arányban száll. Hiszen 1832-ban olvastam a hallei egye­tem fekete táblájáról Weber felhívását az egyetemi ifjúsághoz, melyben irja. hogy a physiologiát hetenként his & his horis doceam. És ez We­ber volt, az 1825-ben megjelent Wellenlehre korszakot alkotó mun­kának egyik irója. Adja azon műveltséget a görög classicusok olva­sása. Ám ezek le vannak fordítva minden nyelvre, legalább is oly szé­pen, mint a hogy azok a gymnasiumokban lefordíthatok. Az emberi ész­nek a tudományok és művészetekben tett vívmánya közkincs — ez a pan­theon sok nyelvű — nagy baj volna, ha e pantheon kincseinek sajátítására minden irodalmilag élő vagy élt nyelv tudása okvetlenül megkívántatnék. Azért én, telve az emberiség haladásának tudatával, örülve a ta­nuláson századok óla csüggő fékek és lánczok széttörésének, a fáklyát elölvivő és fenlobogtató franczia zászlóhoz csatlakozom és szeretettel üdvözlöm a dicső testvért Francziaországot. Tarczy Lajos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom