Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1878

I. Értekezés: A franczia nyelv étymologiája. E. Szabó Lajostól

— 13 E szerint a franczia szótár háromféle általánost vegyülékből alkotott szavak gyűjteményének tekinthetjük és pedig: I. a népies eredetii szavak (a latin celta és germán vegylilék) a XII. századot megelőzőleg. II. tudományos eredetűek, alkotva a classicai nyelvek anyagából. III. idegen származásúak, melyek a modern nyelvekből lettek átültetve. A franczia nyelv anyagának ezen három vegyi csoportja következő statistikai táblázatban kimutatott viszonyokban áll. I. Népies eredetűek (gyök szavak): II. Idegen származásúak: Latin . . . . 3800. German . . . . 420. Görög . . . . 20. Celta . . . . 20. Olasz . . . . 450. Provencal . . . 50. Spanyol . . 100. Német . . . . 60. Angol . . . . 100. Szláv . . . . 16. Serniai . . . . 110. Keleti . . . . 16. Americai . . 162. Magyar eredetű is van csekély számban, XIV. Lajos ugyanis felállitá a huszárok ezredét, honnan huszár, csákó, dolmán szavak a francziában ismeretessé lőnek. Ezekhez járulnak még a történelmi szavak . . . . . 115. A hangutánzó szavak 40. Összeg: 5977. A franczia academia nagy szótára 27,000 szót tartalmaz; ha ezen összegből a fenntebbi táblázatban levő 5977 gyök szót levonjuk marad 21,000 szó, melyek mesterségesen lettek alkotva, részint a nép által összetétel vagy leszármaztatás alapján, részint a tudósok által, kölcsönözvén azokat egyenesen a latin és görögből.