Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1878

I. Értekezés: A franczia nyelv étymologiája. E. Szabó Lajostól

— It — indeurópai népek legendáira melyekből ez elnevezés kölcsönözve, az európai divatos nyelvekbe átiiltettetelt. és ezt kideríteni a legendák nyomán az összehasonlító mythologia feladata. A franczia nyelv történetének vázlata. Césár irja, hogy midőn Galliába érkezett, háromféle népet talált itt, melyek nyelvök, szokásaik és törvényeikben teljesen eltérők voltak egymástól. Északon a belgák, a Garonne és a Pyréneusok között az a q u i t a n i a i a k, és középen a tulajdonképeni gallok vagy celtek. Azt tanúsítják némely hagyományok, hogy a belgák és celtek egy törzshöz tartoztak volna. Ezek lakták a mostani Francziaország területét, a rómaiak őket közönségesen celteknek hívták, ők maguk magukat saját nyelvükön Gallok vagy gaéleknek nevezték. Mennyi ideig laktak itt, és mikor jöttek ide, minő események vezették őket az Ocean partjaira? nem tudhatni, a gallok nem írtak semmit, nem maradt tőlük semmi Írásbeli hagyomány, és hitelre méltó történetük csak ott kezdődik, midőn függetlenségüket elvesztve, római gyarmatosokká lőnek. Constntálván, hogy van a szavaknak növekedése és története, és mint az állatok és növények, rendszeres átalakulásoknak vannak alávetve, megállapítván azt, hogy itt is mint mindenütt törvény uralkodik, s hogy lehet egyik nyelvből a másokba való átszármazásra szabályokat felállítani, az újkori nyelvészek tehát, az összehasonlitó etymologiát ingatlan alapra építették fel, és tudománnyá emelték, mely kiilömben a képzelődés és az egyéni szeszélynek volt sokáig alá vetve. Az ókori étymologia a priori kisérlelte magyarázni a szavak eredetét, hasonlóságuk és látszólagos kiilömbözetük alapján; alkalmazva azonban a természettudományok módszeréi, a modern étymologia a szavakat önnönmagukból magyarázza, és nem gondol nj rendszerek combinálására, csak a tényeket figyeli meg az említett három segéd tudomány eszközeivel, a történettel, mely a szavak legprimitívebb állapotára vezet, vagy legalább azt megközelíteni törekszik: a hangtannal, mely egy nyelvnek más nyelvre való alakulásának szabályaira utal, melyeknek vakon kell hódolnunk, még ha álutra vezetnének is; végre az összehasonlítással meggyőz az eredményről és azt biztosítja.