Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1876
— 9 — 1405-ben tartott közgyűlésén még a nem nemesek is a jelenlevők közt olvastattak ugyan, de utóbb a határozathozatalból kizárva lettek. Zsigmond nem volt képes az oligarchia erejének ellentállani, s I. Mátyás törvényei sem gondoskodtak a nép jogainak az aristokratiával szemben biztosításáról. E körülmény maga után vonta a népnek a megyei tanácskozásokból teljes kiszorítását, hogy helyt adjanak a nemzet zömét képviselni hivatott nemesség kormányzatának.— A köznemesség a király közvetlen hatósága alól mindinkább a megyei hatóság alá kerülvén, s a főpapok és főurak hatalma által túlszárnyaltatván, politikai önállásának fentartása céljából a megyei életre utaltatott, s törekedett hatósági önkormányzatának minél nagyobb tért foglalni el, miáltal a megyei önkormányzat fejlődése hatalmas lendületet nyert. A megyei tisztikar feje a főispán volt mint a királynak és fejedelmi jogainak képviselője, ő volt vezetője a megyei igazgatás és igazságszolgáltatásnak. — A főispán helyettese, udvarbirája — Robert Károly idejében — alispán névvel ruháztatott fel, ki a fejlődő megyei közélet által mindinkább a megyei közönség érdeke felé vonzatván, hatáskörében néha az öt kinevező főispánnal szemben állt. — Ezen visszásságnak az 1504: 2. t. cz. vetett véget, mely az alispáni hivatalnak a főispán és megyei közönség által együttesen leendő betöltését rendelé el. Ezen intézkedés a gyakorlatban olykép nyert foganatot, hogy némely megyében a főispán jelölt ki néhány egyént és a közönség választott, némely megyékben pedig ez megfordítva alkalmaztatott, mig nem az 1724. 56. t. cz. a főispánnal közös választást a megyei tisztviselőkre is kiterjeszté akkép, hogy a közgyűlés választása alá a főispán minden hivatalra a lelépett tisztviselővel együtt 4 egyént jelölt ki. — Az alispánok száma némely megyében utóbb 2, sőt 3-ra emeltetett fel, s a törvénykezési ügyek elintézésére táblabírák választattak. A szolgabirák választására a megyék már IV. Béla, az esküdtekére pedig Robert Károly alatt feljogosíttattak, az elsőknek száma megyénként 4-ben, az utóbbiaké 8-ban állapítatott meg, de e szám utóbb a szükséghez képest növeltetett. Robert Károly alatt a megyei közgyűléseken jegyzőkönyvek vezetésére megyei jegyzők alkalmaztattak, kik jelentékeny díjazást kaptak, de oly tekintélyre, hogy a tisztikarba számílassanak, és a mos-