Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1875

24 Aesopiarum Libri Quinque" című munkájából: Első könyv 4. 5. 6. 10. 12. 15. 19. 21. 24. 25. 31.; 'második könyv 1. 7.; harmadik könyv 7-ik szám alatti mesék fordítása elemzésekkel; — e mesékből a szebbeknek könyvnélkül betanulása ; — egész éven keresztül, hetenként egy nagyobb, . naponként irálygyakorlatok; kézi könyv: Boesor István Latin Nyelvtan III. Folyamat; hetenként 6 óra. 4. Német nyelvtan. 1. félévben: A névejtegetés, nemezés, fokozás és a segédigék hajtogatásának ismétlése mellett: a hangmásló és hangnemmásló igék hajtogatása; idevonatkozólag német s magyar szövegű gyakorlatok, a 100-tól a 116-ík gyakorlatig;-—2. félévben: a rendhagyó, visszaható, egyszerű s összetett s módjelentö igék hajtogatása , s az elöljárók tana; idevonatkozólag német s magyar szövegű gyakorlatok a 120-tól a 141-ik gyakorlatig; kézi könyv Ballagi Károly Német Nyelvtan ; hetenként 4 óra. 5. Történelem. 1. félévben: Az újkori történetek első korszaka, Amerika fölfedeztetésétöl a westphaliai békekötésig (1492 — 1648); — 2. félévben : Az újkori történetek második korszaka, a westphaliai békekötéstől a francia forradalomig (1548—1789) s a harmadik korszak, a francia forradalomtól a legújabb korig, vagyis 1789—1848-ig; kézikönyv: Batizfalvy István Vezérfonál a Világtörténelem Első Oktatásánál. III. R. Újkor. 6. Földrajz. 1. félévben: Észak- és Közép-Amerika; — 2. félévben: Dél-Amerika és Ausztralia polgári földrajza, kézikönyv: Hauke Fr. Környei J. Egyetemes Földirati tankönyve. — A történelemmel együtt het 4 óra; rajzoltattak a tanult országok térképei. 7. Mennyiségtan. 1. félévben; Számtan: a) A hatvány és gyök fogalma, gyakorlatokkal a hatványozás és gyöközésben 3, 4, 6-ik gyökig; b) Zérus, egy, végetlen nagy, végetlen kicsiny megismertetése mennyiségtani szempontból; c) összegnek, különbségnek, szorzatnak, osztatnak egy eredeti kifejezéshez való viszonya; — Mértan : a) A háromszögök tana; különösen ismertetése a három szög oldalainak és szögleteinek, s ezek egymáshozi viszonyának ; b) a háromszögöket illető alapigazságok ; c) A háromszögök fajai és magassága; a háromszögök hasonlósága, egyenlősége, és összeesésének tana; — 2. félévben: Számtan: a) Eredeti kifejezéseknek összeg, különbség, szorzat s osztathoz való