Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1868

7 Megjegyezzük, hogy ez eredménynél á különböző kísérletek után valamelyes különbség mutatkozik. Joule a hömérsék azon emelkedéséből, mely a lég összenyomatására származott, a höegy aequivalensét 451 metre kilogramménak, máskor a víznek rézhez zsúrlódásakor kifejlett melegből ugyanazt 460-nak találta. . . A legjobb e tárgyban tett vizsgálatok eredményeinek közép száma gyanánt fölvehetünk 424 mkgrmot. Mo* Azon munkamennyiség, mely M tömegnek c sebességet ad, —5—-1 kifejezhető. Mert az erő munkatétele L (labor) attól függ, hány fontot (P), hány láb magasra (s) emel az \" alatt, tehát L — Ps. Úgy de P = Mg tehát L = Mgs I, tehát 2L = M.2gs II. Úgy de c = Kivagy c

2 = 2gs III. (hol c, s esettérnek megfelelő sebességet jelent) és így a II, III—ból 2L = Mc

2, vagy L = Me* ——. E kifejezés eleven erőnek hivatik: mert ez úgy tekinthető, mint valamely erő munkatételének mértéke. Ha a meleg megkötötte vagy rejlővé lesz: nem történt egyéb, mint hogy az kivonta magát érzékelésünk alól, de csak azért, mert más létalakot nyert; azért ha a rejlő meleget magában tartó test, eredeti állapotába, a kellő módon visszavitetik: a megkötött meleg, eredeti változatlan nagyságban újra előjön rr elszabadul. A szerkezetváltozásakor, a mint tudva van, elrejtőzik a meleg. Ez azt teszi, hogy részben ugyan a külső nyomás ellen hat, de legnagyobb részben belső munkát végez, dolgozva azon egyberagadás ellen, mely a parányok elválásának szegült ellenébe. Person kísérletekkel mutatta ki, hogy a testek olvadásfoka egyenes arányban áll, egyberagadásaikkal; tehát, ha fogy az egyberagadás (kiterjedés): hő dolgoztatik fel; ha pedig 110 (tömés, kalapálás): szabad melegnek kell létre jöni. A gázoknál az egyberagadásnak nincs észrevehető befolyása. IIa oly gázhoz, mely tériméjét nem változtathatja, meleget vezetünk: ez, annak hömérsékét fogja nevelni; de ha oly gázhoz vezetjük azt, mely állandó nyomás alatt van ugyan, de tériméjét változtatni képes: hőmérséke nőni fog, de egyszersmind a meleg egy része rejlővé válik, mivel a gáz kiterjedt, és egyszersmind a nyomással s az elvégzett út hosszával arányos munkát teljesített. Azért azon gáznak, mely egyenlő nyomás (p. légnyomás) alatt áll, de tériméjét változtathatja, fajmelege nagyobb mint azé, mely kisebb nagyobb nyomás alatt állhat ugyan, de tériméjét nem változtathatja: mert, természetesen, azon gáznak, melyben a meleg nem csak hömérsék- hanem térimeváltozást is okoz, nagyobb hőmennyire van szüksége a végett, hogy hőmérséke 1°-1 emelkedjék, mint annak, melyben a hő csak hömérsékét növel, de térimét nem változtat. Tehát különbözik a gázok fajmelege C, egyenlő nyomás de változható térimére, ugyanazoknak azon fajmelegétöl c, mely változó nyomás de vál-. tozhatlan térimé alatt mutatkozik. Annak viszonya imehez -—-—Doulong vizsgálatai folytán = 1,415 Ebből következik,ihogy terjedhető gáz- melegítésekor, a hő egy része (szabad meleg) annak hömérsékét, másika tériméjét növeli, és az utóbbi rész meg van kötve, mely rész tehát azonnal elszabadul, a mint tériméje, valamely nyomásra, kisebbé lesz. Tehát, ha 1 köbláb 0°-ú és kiterjedhető gáz 760 mm. légnyomás alatt l°-úvá tétetik, tériméje 0,00366 köblábbal nőni fog, következőleg, ha C. 1° meleg gáz 760 mm. légnyomás alatt, annyira összenyomatik, hogy tériméje, eredeti terjedtségének 0,00366-vel fogy: akkor hőmérséke 0,415°-1 emelkedni fog, mert ennyi azon kötött meleg, mi terjedésére lön fordítva. Tudva van, hogy gáz, hirtelen kiterjedésre csak azon esetben hűl meg, ha ekkor egyszersmind bizonyos nyomást kell legyőznie — mert ekkor a meleg egy része eleven erővé- munkává válik.