Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1943

4 leányt kiemelték a sororok isorából és amelyek mindig kedvessé, vonzóvá teszik .eiőttünk aiakját és amelyek miatt mindenkor korszerű szent iesz minden magyar előtt. Ez a két nagy erény a mélységes vallásosság és az önfeláldozás volt. Az apostoloktól kezdve ez a két erény a nagy szentek életének legáltalánosabb és 'legjellegzetesebb vonása. A megnyilvánulás módja, tormája azonban ,igen változatos, isőt sok szentnél annyira egyéni, hogy szinte különösnek, követésre, utánzásra alkalmatlannak látszik. A hiba azonban nem a szentek léletében, hanem a mi szemléletünkben van. Az egyház, amikor a szentek -követését ajánlja, sürgeti, nem a szent életek külső formáinak utánzását, másolását .ajánlja, legalább is elsősorban, hanem azoknak az erényeknek (elsajátítását, amelyekből ezek fakadnak. Valósággal az isteni gondviselés kezét kell abban látnunk, hogy XIÍ. Pius pápa éppen nemzetünk sorsdöntő napjaiban emelte nemzeti eszményeink közé, .emelte oltárainkra Szent Margitot, amikor olyan égetően szükségünk van a vallásosság és az önfeláldozás erényére, "felmérhetetlen segítség ez mekünk az élet-halál harcban, amikor hajszálon függ még nagy /népek élete is, amikor annyi embert 'elfog a csüggedés; és kishitűség, sőt nem ritkán (a teljes reménytelenség. Kétségtelen, hogy a Szent Atya, inemzetünk nagy jóakarója nem egyszerűen Magyarország régi óhajának kívánt eleget\ tenni, amikor IV. Béla leányát a szentek sorába iktatta, ihanem példaképetiakari nemzetünk elé állítani. Első pillanatban talán különösnek látszik, hogy egy véres háború kellős közepén egy elvonultan élő, imádkozó, önsanyargató apácát állítanak a'fegyverben álló ország népe elé. Ha már éppen női védőszentet keres a harcoló nép, inkább olyan szent nőre gondolnánk, amilyen a franciák nemzeti szentje, Jeanne d

'Arc, az orleans-i Szűz volt, aki páncélba öltözve, kezében zászlóval véres csatákba vezette népét. A mi Szent Margitunk talán soha életében nem vett kezébe fegyvert, nem öltözött páncélba és nem vezetett hadat, sőt irtózott minden vérontától, háborútól es pusztítástól. Ennek ellenére is azt kell mondanunk, hogy Szenti Margit a magyar Jeanne d'Arc. A Gondviselés mindkettőnek azt szabta ki hivatásul, hogy mentse meg nemzetét. A módot és az eszközt másként jelölte ki az egyiknél és másként a másiknál, de az éltető szellem ugyanaz volt: a mély vallásosság és az önfeláldozás. Mindkettő tudta, hogy választott eszköz i Isten kezében nemzete megmentésére és mindkettő hősi lélekkel haladt'a kijelölt úton. Jeanne d'Arc gyötrelmes kínvallatás után az angolok\bosszújának lett az áldozata a roueni máglyán 20 éves korában. Árpádházi Szent Margit 29 évet élt és társnői körében békében hunyta le szemét. Nem vértanú szent, de benne éppen úgy megvolt a vértanúi szellem, tanúság erre egész élete, rettenetes ön-