Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1943

9 Szent Margit kolostori élete állandó áldozat az első naptól az utolsóig. Nemcsak az imádkozásban/de az engedelmességben, a munkában, az önsanyargatásbariisem volt hozzá hasonló a szigeti zárdában. Éhezett, fázott, hogy arca kék volt. Önként magára vállalta a legnehezebb és legpiszkosabb munkákat. Mindig a legrosszabb, leghitványabb ruhákat kérte magának. Vezeklő övvel, ciliciummal kínozta gyenge testét. Ostorozta, verette magát, hogy vérzett a háta. Megdöbbenünk ennek láttára, hogy nem valami eltévelyedésről van-e szó. De ne féljünk ettől. Margit tudta, mit tesz és tudta, mit kell tennie. Ha csak saját lelki üdvösségéért vo,nu;Ilt volna kolostorba, bizonyára nem lett volna szükség minderre. Margit azonban egy sokat szenvedett, sokat vétkezett, sok sebből vérző nemzetet képviselt ! a kolostorban: áldozat volt egy nemzet, egy ország megváltásáért! Ezt a nagv célt nem lehetett elérni egyszerű,, jámbor szerzetesi élettel. I^e'fiagy, hősi erényekre volt szükség: a világ

1, az élet, a fiatalság, a szépség, .a gazdagság, a méltóság, az akarát teljes és maradéktalan feláldozására. Margit keleti fajtájának elszántságával, családjának komoly életfelfogásával és ïamit ki kell emelnünk, tudatos magyar lélekkel hozta meg az áldozatot. Nem tudjuk eléggé becsülni, hogy a Legenda erre is olyan ékesen szóló bizonyítékot ad. Olvassuk magát a Legendát, mert mindennél szebben 'beszél: »Eszében forgatja vala gyakorta és néha egyebekkel is beszéli vala az ö nemzetének, eleinek életüket és életüknek szentségét,'azaz Szent\István királynak életét, ki vala magyaroknak első királya és apostola, ikinek hírét és keresztény hitnek prédikációját eszébe veszi, kivel az ő nemzetét, a pogány magyarokat megfordítja a bálványoknak 'imádásától; miképpen az Anyaszentegyház hirdeti és jelenti. És meggondolja vala Szent Imre hercegnek is ő életét és nemességes szüzességét... Ismét e szent szűz meggondolja vala Szent László királynak életét, aki Magyarországnak dicsőséges birodalmat és oltalmazást szolgáltatván ia pusztítóknak ellene, jelesül pogányoknak ellene, dc maga azért e szent király gyakorta alamizsnaadásokban, királyi igazságokban és imádságokban és egyéb jóságos mivelkedetekben magát foglalván, még ennek felette a testnek nyugalmát elvevén, az éjet viseli vala álom nélkül. Kinek ő szentségéről bizonyságot tesznek mind mai napig a gyógyulásoknak gyakorta való jótételi. Ismét gondolja vala Szent Magit »asszony Szent Erzsébetnek, az ő barátjának és szerelmes nénjének (nagynénjének) szentséges életét, kinek szentséges érdemével mind teljes az Anyaszentegyház, nagy örömmel tiszteli.« Huszonkilenc évig égett az Iáldozati gyertya. Világított, melegített, de maga rohamos gyorsasággal fogyott. 1271. január havában súlyos beteg lett. Nem sokkal lelőbb, az egyik soror halálakor nyíltan megmondta a magistrának: »Én szerelmes anyám, én leszek első e soror után, írki