Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1942

24 [Madonna képének e «.másolatát pedig 1759-ben hozták Lengyelországból. Talán a lengyel .származású P. Skotniczky Alfonz, a pápai rendház első perjele akarta így Csensztochova világhírű kegyképe tiszteletét terjeszteni. A főoltár egyébként a szentély egész szélességét kitölti, magasságával pedig a mennyezetig ér. Az oltárasztal itt is koporsóalakú, barokk módon itt sem itürve az egyenes vonalat. Rajta nagy, kupolás szentségház nyugszik és ennek ormán a húsvét hajnalának aranyos napsugarai között az Isten ^Báránya, aki felé a stallumokból ma is ,áhitattal és mély hódolattal zeng a zsolozsmázó szerzetesek imádsága: Sedenti in throno... A trónon Ülőnek vés a Báránynak áldás és tisztelet és,dicsőség és hatalom örökkön-örökké! (Jel. 5, 13.) Fölfelé ez után következik a már említett oltárkép arany sugarakkal ékesített díszes keretben: angyalok tartják és röpködik körül merész, bravúros csapongással. (Ott, a képkeret alsó részét támasztó angyalkát szinte féltjük, hogy leesik, vagy »netalán kőbe üti lábacskáját«, annyi,igyekezettel, buzgósággal akar szolgálni a Királynőnek! Valóban, a barokk lehet szertelen, a díszítő elemek halmozásával lehet túlzó és nyugtalan, de egy művészeti irány sem .tudja úgy kifejezni a lelkek .földöntúli boldogságát, derűjét és az égieknek a földdel való kapcsolatát, mint .ez.) Az oltárkép fölött angyalok hódolatos körében a Szentháromság (áldó Atyaisten-alakja ül a felhőkön és fölötte lebegő galambképében a Szentlélekisten. A gazdag és pompázó díszítést frnég két hatalmas szobor egészíti ki : ott látjuk az Egyház két oszlopának, Szent Péter és Pálnak alakját, hogy a főoltár drámai erejű és előkelően ünnepélyes összhatását még csak jobban biztosítsák. E szobrokon is, mint a mellékoltárokén, az érzelmek magas fokát ábrázoló taglejtés, nagy mozgalmasság és páthosz az, ami figyelmünket megragadja. A 4. képen a templom alatt a kripta (földalatti sírkamra) hosszmetszetét is látjuk. Lejárata a templom hajójából és a gimnázium udvaráról van. Ez volt a pálos szerzetesek és az ide telepedett első bencések temetkező helye. Több világi előkelőség is kapott itt helyet, mert a templom jótevője volt. Itt van eltemetve Acsády Ádám püspök is, a templom nagy mecénása (f 1744. okt. 10.). Koporsóját és mindezideig el nem porladt testét ereklyeként tisztelhetjük, hiszen ő is egyike azoknak a gondviselésszerű nagy magyar püspököknek és bőkezű világi uraknak, akik a trienti zsinat után újjászülető katolicizmus liturgikus programmját templomok építésével Magyarországon végrehajtották. * * * Templom- és művészettörténeti sétánk végére értünk. Térdeljünk le most a főoltár lelőtt és imádkozzunk: Isten Báránya, ki elveszed >a világ bűneit, irgalmazz nekünk és adj nekünk békességet! Add nekünk a templomaid békéjét, azt a békességet, amelyet a világi épületek zaja nem adhat. * * *