Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1942

22 Figyeljük csak meg a kék mezőben azokat a finom arany fonat-motívu­mokat! Mennyi szépistukkót tudna még ez a templom elviselni! Itt em­lítjük meg, hogy az oltárok nem aranyozott faalkatrészei sem voltak kez­detben ilyen sötétbarnák. Ez a bemázolás a restaurálás idejéből való. Az eredeti szintónus világos, színes, több helyütt vörösmárvány volt. A templom tehát azelőtt sokkal derűsebb volt, úgy, ahogyan ezt a barokk kedveli. Ezért nem tűri a barokk az üvegfestményt: a mi templomunk ablakai is fehérüvegezésüek. — A karzat rácsozata közepéből kiugró kis orgonaszekrény tetején ragyog élénk kék mezőjü emblémában a pálosok címere: a sivatag pálmafáját tartó két oroszlán. Ugyanezt a címertimás kivitelezésekben megtaláljuk a hajótér közepéből levezető kriptanyílás fedőlapján és a rokokó stallumokon. A szerzetesházak mellett,épült templom nemcsak a hívek befogadá­sára gondol, hanem a szerzetesek szükségleteit is tekinti. Ennek szem­pontjai viszont a (templomépület állandó berendezésénél is a liturgia kí­vánalmai. Ezért vannak a szentélyben a zsolozsmázó papság részére ülő­helyek. Ilyenek majdnem minden szerzetesi templomban vannak, rend­szerint faragásokkal gazdagon díszítve, magas háttámlával, mennyezet­tel, felhajtható ülődeszkával és megtámaszkodásra alkalmas polc-félékkel ellátva. Ilyenek a mi templomunk stallumai is. (L. a 10. képet.) Ezek kí­vánták a szentély megnyújtását is, hogy t. i. a liturgikus szempontok miatt oly fontos stallumok .odaférjenek és az istentiszteletet végző papság mo­zoghasson. Művészi és pompázó kivitelükkel méltón csatlakoznak a hívek padjaihoz. Stílusuk már a rokokóba megy át: díszítőelemeik között ott találjuk a kagylót s ennek szeszélyes alkalmazását, amelyről a stílus a nevét is kapta (rocaille). Sehol egyenes vonal, csupa kanyargós és kacs­karingós forma. Ezek a stallumok is a templomdíszítő műipar remekei. lA pálos feljegyzések szerint ezeket és a tnár említett intarziás kóruspado­kat Tatirek Félix pálos fráter készítette 1753-ban. Talán köze van a hajó padjainak faragásahoz, a sekrestye-szekrény, a szószék és a kápolna padjainak intarziás kiképzéséhez is. Az említett kápolna aranyos ablak­nyílását a sekrestye melletti stallum fölött látni. Télen itt, nyári időben pedig a szentély díszes stallumaiban végzik a bencés szerzetestanárok a papi zsolozsma (breviárium) egy részét a déli és esti órákban. A főoltár minden templom legkiemelkedőbb és legdíszesebb beren­dezése. Álljunk a iszentélyt a hajótól elválasztó áldoztató rácshoz, az u. n. kancellushoz és tekintsünk át. (5. kép.) Reá vetett egyetlen pillantás leg­élénkebben a magasba felnyúló oszlopok között levő Csensztochóvai Szent Szűz kegyképét vési emlékezetünkbe. (L. a 3. képen a keresztmetszetet is. Itt ne zavarjon meg bennünket az, hogy a rajzon a kálváriakép hatal­mas kerete és a szószék is látszik. A keresztmetszet természete \ kívánja ezt.) A főoltár is Acsády Ádám adományából készült, a Csensztochovai

Next

/
Oldalképek
Tartalom