Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1941

29 egy középangliai földbirtokos biztonság okából még a hajóra is felkísérte fiát, hogy valahogyan eszébe ne jusson, hogy jobb lenne itthon maradni. Az akkori lassú közlekedési viszonyok miatt csak egy év múlva ért Indiába. Megérkezése után azonnal hivatalba állt Madraszban. Fizetése azonban olyan csekély volt, hogy csak szűkösen tudott megélni. A nyomorúság, az idegen környezet, meg a'szokatlan éghajlat annyira elkeserítette, hogy két ízben is öngyilkosságot kísérelt meg. Azonban szerencséjére és Nagybritannia szerencséjére a pisztoly'mindkét esetben csütörtököt mondott. Többet nem is kísérletezett.'Valahogy megérezte, hogy legalább egyelőre (mert végül mégis csak saját kezével vetett véget életének) valami különleges hivatás vár az életben. Nem is kellett sokáig várnia, az események kiemelték a szürkeség.ből. A Keletindiai Társaság,jelentéktelen írnokából pár év alatt dúsgazdag és nagytekintélyű ember lett, de'nem a kereskedői pályán, hanem a katonain. Clive egyik legjellegzetesebb példa arra, hogy a tehetség kibontakozásnak megfelelő térre, pályára van szüksége. Clive katonának és államférfiúnak született és nem kereskedőnek. Ezen a pályán, bár rendkívül sokan meggazdagodtak rajta Lmár akkor is és azóta még többen, sőt nagy, fényes állásba'emelkedtek, Clive valószínűleg örökké jelentéktelen személy maradt volna. Még Clive Indiába érkezése előtt kitört Európában a háború az angolok és a franciák között. A háború hullámai csakhamar Indiára is átcsaptak. Pondichéry, francia gyarmat erélyes és kiváló tehetségű kormányzója, Dupleix tábornok azt a nagy tervet forgatta fejében, hogy a szétbomlóban lévő nagymogul birodalom helyén hatalmas francia gyarmat birodalmat szervez. Dupleix egyike volt a legnagyobb tehetségű francia hadvezéreknek és államférfiaknak. Hogy nagy terve nem sikerült, annak nem ő, hanem XV. Lajos gyámoltalan, züllött kormánya volt az oka, mert lelkiismeretlenül cserben hagyta a nagy harcban. Dupleix először győzelmesen és olyan nagy eredménnyel harcolt, hogy nemcsak a Dekánfélsziget került francia uralom alá, hanem még India névleges legfőbb ura, a Delhiben élő nagymogul is elismerte Dekán urának és pártfogását kérte. Madrasz és más angol kereskedő telepek egymás után'pusztuljak vagy kerültek francia kézre. Már csak néhány erődben vonhatták meg magukat. Hazulról hiába kértek és vártak támogatást, mert akkor a franciák uralkodtak a tengereken. A Keletindiai Társaság igazgatói és részvényesei aggodalommal és kétségbeeséssel hallották az érkező híreket. Tömérdek pénzt fektettek bele az indiai vállalatokba és most minden veszni látszott. Ebben az időben lett ismeretessé Clive Róbert neve. A fiatal írnok szintén francia fogságba került, de megszökött és a Madrasztól délre fekvő Szent Dávid-erődbe menekült. Itt könnyű lélekkel lemondott a ke-