Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1940

8 nagyszerű eredmény eket egyedül Teleki Pálnak, ő maga tiltakoznék ez ellen leghatározottabban. Kivüle mások is dolgoztak Magyarország sorsának jobbra fordulásán. Teleki csak egy volt ezek közül, de kétségtelenül egyike a legkiválóbbaknak. Amikor a triánoni béke idején először volt a magyar kormám- feje, egy kifosztott, megnyomorított országot vezetett. A triánoni Magyarország területe csak 93 ezer km

2 volt, lakossága pedig mindössze 8 millió, tehát nem több, mint Belgiumé vagy London városáé. A 325 ezer km

2 terjedelmű és 21 milliós lakosú Nagy Magyarországból az antant ennyit hagyott Imeg Magyarországnak. Az egyoldalú mezőgazdasági életre kárhoztatott államra szolgaság várt az utódállamok ellenséges gyűrűjében, mert nemcsak területi, népességi és hadászati tekintetben voltak utolérhetetlen fölényben, hanem gazdasági tekintetben is. A Trianon utáni magyarság azonban rövid pár év alatt magához tért és alkalmazkodott a helyzethez, nem úgy, mint szomszédaink hitték és remélték. hanem mint egv bátor, elszánt, művelt néphez illett. Nem merült ki a siránkozásbah azon. ami elveszett, hanem hasznosította azt. amije maradt: földjét, néhány bányáját és főleg kitűnő népét. Mivel a mezőgazdaság nem tudta biztosítani többé az állam és a lakosság anyagi alapjait, rohamos gyorsasággal fejleszteni kezdte gyáriparát. Azonban bármilyen lendületes volt is a fejlődés, a jövő nem sok jóval biztatott. Mezőgazdasági termékeinek az olcsóbb balkáni és tengerentúli termékekkel, ipari gyártmányainak pedig a nyersanyagokban jóval gazdagabb nyugati államokkal kellett versenyeznie. Nem bírhattuk volna sokáig ezt az előnytelen helyzetet. Növelte a bajt ; hogy Magyarországnak nemcsak területe volt kisebb, mint bármelyik ellenséges szomszédjáé, hanem lakossága is. Még nagyobb volt az aránytalansága, ha a három kisantant államot együtt áKitjuk szembe Magyarországgal. A hadászati, heizet is az elképzelhető iegrosszabb volt. Jugoszlávia kivételével minden szomszédunk magas hegyvidékekről nézett le ránk. Bármikor tört volna is ki háború, annak színhelye mindenképpen magyar terület lett volna. Végül az idegen uralom alá került magyarság helyzete is évről-évre nehezebb és veszedelmesebb lett. Az asszimilálódás természetes folyamata lassankint kikezdte a magyarságot, főleg az idegen iskolába kényszeritett fiatalságot. Egyelőre azonban nagyobb veszedelem volt a magyarság anyagi tönkretétele. El kell ismernünk, hogy valóban gondviselésszerű volt az a geopolitikai (helyzet, amely lehetővé tette az elveszett területek egy részének visszaszerzését. Teleki Pál halálakor az országterülete már közel 161 ezer