Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1940

10 / előtt évenkint 2 millió q feleslege volt kenyérgabonából. Kitűnő talaja. főleg kevésbbé változékony éghajlata miatt termelése biztosabb, minit Alföldünk egyéb részeié. Kukorica, zab és kendertermelése is felülmúlja minden más megyéét, sőt egész országrészekét. A Bácska mezőgazdasága nagy mértékben emeli a magyar mezőgazdasági termelés értékét. Gyáriparunk nemcsak a visszatért területek gyáraival gazdagodott, hanem talán még inkább azzal, hogy megnagyobbodott a piac és több az ipari nyersanyag. A visszakerült bányák (só, arany-ezüst, mangán, jón, cink. réz. \1asbányák) és erdők nagy összeget takarítanak ..meg a magyar gazdasági életnek. 1938-ban pl. több mint 60 millió pengőt adtunk ki külföldre fáért. 26 millió pengőt papirosért, stb. Végül több más mellett roppant nagy előny, hogy a koldús sorsra itélt magyarság megélhetési, boldogulási lehetőségei erősen megsokasodlak cs változatosabbakká lettek. Teleki Pál szellemében az elmondottakhoz két megjegyzést fűzünk. Első 'az a reményünk, hogy a revizió folyamata még nem fejeződött be. A magyar revíziós törekvéseknek vuindaddig élniök kell. amig Szent István országa teljessé nem lesz. A másik megjegyzés, hogy a visszaszerzéssel nem teljesedik be a magyarság feladata. Nem szabad felednünk, hogy nehezebb lesz a visszaszerzett területek megtartása, mint visszaszerzésük. Sokan azt hiszik, hogy jó gazdasági és nemzetiségi politika mindent elsimíthat. Ez végzetes tévedés. Nemzetiségeink két .évtizedig félig-meddig saját népük uralma alatt voltak. Bizonyos, hogy sok baj mellett részük volt előnyökben is. Már maga az is sokat jelentett. hogy ők voltak az urak. A mai nemzedék ezt nehezen felejti el és a visszaemlékezés sok nehézséget okoz majd a kormányzatnak és a magyarságnak. Bármilyen jó akaratú legyen is Magyarország. mindig lesznek elégedetlen elemek. Egyébként is nagy tévedés azt hinni, hogy nemzetiségeink rossz nemzetiségi politikánk miatt szakadlak el. Az igazság az. hogy nemzetiségeinknek boldogulási lehetőségei nagyobbak voltak, mint a törzsökös magyarságé. Minden gondolkodó ember megáll apithatja ezt. csak nézzen körül nyitott szemmel. Nem is nemzetiségeink szakadtak el, hanem külső erő szakította le őket Magyarország lesléről. A nemzetiségektől lakott vidékek sorsa tehát nein a magyar nemzetiségi törvények jóságától vagy rosszaságától függ. legalább is elsősorban nem. hanem Magyarország és szomszédjai erejétől. Ez a megállapítás ugyan komorrá teszi a magyar égbolt olyan derűsnek é^rtisztának látszó alját, de viszont mégóv az elbizakodottságtól és a könnvelmüségtől. DB. KALMÁB GUSZTÁV