Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1939

23 a kálvinistáktól, akiknek azonban a falu végén templomra és iskolára telket adott. Ugyanezt csinálta Eszterházy Károly a nórápi és kupi gótikus templomokkal. Ez a két templom is kétségen kívül valamikor a katolikusoké volt. Ezek helyett is adott a földesúr a kálvinistáknak helyet templomuk és iskolájuk építésére. A régi kupi templomban Vidovics még misézett, a nórápi már 1804-töl kezdve romokban hevert. Ebben a plébániában kezdi meg Vidovics plébánosi működését 1826-ban. A tőle ránk maradt írásokból egy mindig tevékeny, buzgó pap képe bontakozik ki. Ezt a képet megerősítik az utódok feljegyzései s a kevés szóhagyomány, mit e sorok írója gyermekkorában néhány öreg ember szájából hallott. Mindenkinek mindene lett. Gondos lelkipásztori működésének bizonysága kéziratban maradt szentbeszédei, miket a História Domus-ban és két gondosan írt kötetben hagyott hátra, azonkívül gondosan elkészített előkészületei a hittan tanításához. (Apró szentek, vagy is elkezdő igazságok. A közép katekizmusnak magyarázása. Katekizmus. A bérmáláshoz való készület. Az 1826 évi Rómából kihirdetett jubileumhoz tartozó rendelések.) A jámbor társulatok alapítása (Mária Szeplőtelen Szíve Társulata, Jézus Szent Gyermekségének Társulata), a kovácsi nagy tűz 1838-ban, a kupi 1856-ban, az 183l-es és az 1849-es kolerajárvány buzgóságáról, odaadásáról egyaránt tanúskodnak. A két kolerajárvány elbeszélését több plébánia história domus-ában megtaláljuk, de sehol sem olyan részletesen, mint Vidovicsnál. Leírja, hogyan ment az egyik faluból a másikba gyóntatni, elbeszéli a különösebb eseteket, a segélyezés módját, megemlíti a jótevőket, az orvosokat, leírja a hivatalos rendeleteket, beszámol az orvosságokról, a népi hiedelemről, a betegek, meggyógyultak és halottak számáról. A lelkipásztori működéstől el nem választható a gondos vezetés, az igazgatás munkája és az alkotó tevékenység. Intézmények szervezése építkezés volt az életeleme. Tér is nyilt számára. A plébániába való érkezésekor Kéttornyúlakon és Tapolcafőn nem volt templom és iskola, a nórápi templom romokban hevert, a kupi összeomlóban volt. Ö maga is kétszer elégett. Épített ezeken kívül is. „Eggy kissé szenvedelmem volt az építés", írja a 35. szám alatt. Saját építkezéseiről nem beszélve, első építkezése volt a nórápi templom, melynek építését, jóllehet a terveket Eszterházy Károly már 1799-ben jóváhagyta, az örökösök állandóan halogatták. Végre a plébános és a község könyörgéseinek engedve a kegyurak elhatározták az építést 1833-ban. A 9676 váltó forintba kerülő templomot 1835. okt. 25-én szentelték fel. 1838-ban pedig megkezdődött a kupi templom építése s tartott 1840. augusztus 16-ig. Az építésre vonatkozó összes lépéseket följegyzi, az okiratokat lemásolja. Valóságos naplóját adja az építésnek : mesteremberek neve, az elhasznált anyag mennyisége és minősége, az építkezés közben felmerülő