Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1937

— 36 — Missziós egyesület. Ebben az iskolaévben is nagy lendülettel folyt a missziós gyűjtés. A fiúk buzgóságát táplálták a folyóiratok: Missziós Ifjúság 44, Katolikus Missziók 22, Kis Hitterjesztő 23 példányban járt. Kurbély Vince tanár úr által irányított missziós munka, szép bizonyítéka és elismerése, hogy a mult év végén már másodszor nyerte meg az első helyet ifjúságunk a kőszegi Missziós Szeminárium meghirdetett bélyeggyüjtőversenyben 9 és '/a kg bélyeggel. XI. Pius pápa szándékának és rendelkezéseinek megfelelően a hittanórákon is minden osztályban tárgyaltuk a kül- és belmisszióról egyaránt. Történetekben, a nagy misszionáriusok életrajzában sokszor elevenedett meg a fiúk lelkében az eszményekért hevülő élet. Kellett, hogy megérezzék fiaink, micsoda hihetetlen erőfeszítéssel dolgoztak Krisztus ügyéért, az evangéliumért ; ők se maradhatnak közönbösek, együttérezni az evangélium frontján első sorban küzdőkkel, s imádkozni értük legszebb feladatuk önző korunkban. Ily szempontból a missziós munka a szociális érzék legnagyobb fejlesztőjének bizonyult. Néhány osztály összeadott filléreiből 40 P-t küldtünk a Tiszaújfalui templom építő-tégláira. Bencés apácák működnek ott áldásosán a tanyai nép között. Június 7-én pedig Horváth Anzelm, a kongresszusra hazaérkezett brazíliai magyar bencés missziós atya élvezetes előadását hallgatta ifjúságunk s filléreivel újra bizonyságot tett arról, hogy nemcsak imádkozni, hanem áldozni is tud a szent ügyért. A Deák Ferenc-Önképzőkör szept. 25-én tartotta alakuló gyűlését. A vezető tanár, dr. Pénzes Balduin, a következő tisztikart nevezte ki: ifjúsági elnök: Tültő József VIII. o. t.; alelnök: Horváth Béla VII. o. t.; jegyzők: Kósa Zoltán VIII. o. t. és Sághi Zoltán VII. o. t.; pénztáros: Práger István VIII. o. t. Munkásságunkban nem tévesztettük szem elől, hogy az önképzőkör elsődleges célja mindig a magyar nyelv és irodalom ápolása volt. Működésünk gerincét ez tette. Kitüztünk egy-egy írót, nagyrészt a mai magyar irodalomból, erről előadást tartottunk, néha vitákat rendeztünk, egy-egy jellegzetes müvét bemutattuk. Főszempontunk a vallásos és hazafias értékek, az ízlés és nyelvbeli magyarosság tudatosítása és nevelő eszközül való felhasználása volt. Minden lehetőséget megragadtunk, hogy az ifjúságban szunyadó tehetségek napfényre kerülhessenek. A sok szabad előadás, felolvasás, a nagy számban beérkezett vers és novella, sőt két regény, nemcsak szorgalomról, hanem tehetségről is tanúskodik. A magyar nyelv és irodalom ápolásán kívül azonban megnyitottuk az önképzőkör falait a mai élet minden fontosabb kérdése számára. Különösen a földmives osztály es földmunkásság, valamint a városi munkásság viszonyainak megismerésére fordítottunk gondot. Az a meggondolás vezetett bennünket, hogy ifjúságunk nagy része innen kerül ki és mint pap, jegyző, tanító stb. nagyrészt ide kerül vissza. Vizsgáltuk tehát az említett osztályok erényeit,