Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1935

— 41 — volt jámbor, az éppen olyan egyéni megnyilatkozás volt csak, miként más* polgári foglalkozási ágakban is lehetett találni hasonló embereket. Gyermekkoromban vallásosságban, különösen Szűz Mária tiszteletében nevelkedtem, s az iskolában — mint Bencésdiáknak — csak megerősödött szivemben ez a magasztos érzelem, amelyet az életbe is — természetesen — átvittem, s láttam, hogy bajtársaim között is többen gondolkoznak hasolóképen. Mária tisztelete talán a legfenségesebb és a legmisztikusabb az egész katolikus vallásban. A tiszta Madonna-kép, az ideális női képmás, az anyai szeretetnek és önfeláldozásnak ez a szép szimbóluma minden emberi szívre mélységes hatást gyakorol és, mint szinte ellentét, sokszor a rideg és nyers katonákra bámulatos volt a hatása és ez által valóságos csodákat müveit. A történelem folyamán a katolikus vallású hadseregekben az egész világon úgy az egyes harcosok, mint tisztjeik és maguk a hadvezérek, továbbá egyes csapatrészek, söt egész hadseregek • azzal is hódoltak Szűz Mária tiszteletének, hogy az Ő nevét hadijelszóként és csatakiáltásként használták, azonkívül Szűz Mária tiszteletét tartalmazó mondásokat és rajzokat alkalmaztak a fegyverekre, pajzsokra és zászlókra. Egyes hivatalos szertartásoknál szintén kifejezésre jutott a Szent Szűz tisztelete, például a régi évszázadokban a lovaggáütés e szavak kíséretében történt: „Isten és Mária dicsőségére." Némely országban valaha mint a katonák védőszentjét tisztelték Szűz Máriát, így különösen a spanyoloknál, portugáloknál és Délamerika spanyollakta államaiban. A katalánok a „csaták szüze" néven tisztelték az Istenanyát. Nálunk, magyaroknál, a régebbi évszázadok katonái között fokozott mertékben nyilvánult meg Szűz Mária tisztelete, aminek főként abban kell keresnünk a magyarázatát, hogy első királyunk, Szent István, halálos ágyán a Boldogságos Szűznek ajánlotta fel országát. Magyarország védőasszonya, Patrona Hungáriáé, így azóta szerepelt akár rajzban, akár különféle mondásokban, vagy csak puszta nevével is a keresztes hadjáratok alatt, de különösen a törökkel vívott évszázados harcok korában virágzott a magyar hadaknál. A török kiverésére indított háború sikerét, a zentai, a szalánkeméni és a többi győzelmeket úgy a magyarok, mint a szövetséges idegen harcosok is annak tulajdonították, hogy a Szent Szűz minden harcban segítette a keresztény seregeket. S tagadhatatlan, hogy e háború szerencsés kimenetelét nagyon elősegítette az a vallásos áhitat, amelyben a nép Mária tiszteletére nevelkedett, még úgy Magyarországon, mint a szomszédos Ausztriában. A magyar hadilobogót már igen régen díszítette az Istenanya képe. A szövetséges császári sereg is átvette ezt a vallásos szokást, még pedig a harmincéves háború idején, amikor a breitenfeldi csata után, 1631-ben, III. Ferdinand császár elrendelte, hogy a császári csapatok zászlóit a Szent Szűz