Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1933

— 19 A hivatalos főigazgatói látogatás február 5—7-én volt, amikor is dr. Jámbor György tanker, kir. főigazgató és Kocsis Lénárt dr. rendi főigazgató együttesen vizsgálták meg a tanítás menetét s általában az intézetet. Május 11-én és június 14-én a hittani összefoglalásokon Németh József pápai apát-plébános, püspöki biztos elnökölt. 4. A tanulók létszáma. Ez iskolaévben mintegy 40-nel gyarapodott a tanulók száma. Érdekes tünetként említhetjük meg, hogy a júniusi és júliusi beiratáskor az I. osztályra 120 jelentkező volt, de szeptemberben csak éppen fele, 60 fiú jött meg. Sokan a nyomasztó gazdasági viszonyok miatt visszaléptek, mások meg inkább a polgári iskolába iratkoztak be. A felső osztályok létszáma 27—40 között volt, az alsó osztályoké pedig 51—65 közt. 5. Valláserkölcsi nevelés. A mai kor szörnyű bizonytalanságában, antiszociális társadalmában, az új életformák téves és izzó fantáziájú keresése közepette, mint egyedül biztos, az emberi életet szebbé és jobbá tevő szent eszmény áll előttünk Krisztus Urunk tanítása. Az Úr az út, amelyen egyedül járhatunk biztosan. Ö az igazság, akiben nincs semmi tévedés és eltévelyedés s Ö az élet, aki éltet és boldogít. Lelkünk legmélyéig meg vagyunk győződve erről s tanárszívünket is állandóan telíteni törekedtünk az isteni kegyelem melegítő és termékenyítő erejével, hogy annál hatékonyabban, a saját példánkkal is közelebb vigyük tanítványaink szívét a krisztusi lelkiség tudatos kereséséhez, életéhez, az istenbízás mindent legyőző boldogságához. Ez a mélységes vallásos szellem hatotta át egész iskolai nevelésünket, ez járta át egész oktatásunkat. Egészen természetes is ez Szent Benedek fiaitól. Jótörekvésünket, hála a jó Istennek, szép eredmény követte. Növendékeink közt sok volt a vasárnapi szentáldozáshoz járuló s Jézus szent Szíve tiszteletére is egyre többen járultak a szentségekhez a hónap első péntekein. A lelkiség kialakítását szolgálták a lelkigyakorlatok is. Március 15., 16. és 17. napjain tartottuk őket két csoportban. A nagyobbakét Kurbély Vince, a kicsikét pedig László Keresztély tanár vezette buzgó munkájukat követő szép eredménnyel. Az Úr Jézus, akinek Szívéhez akarták vinni a fiúk lelkét, biztosan áldó szeretettel jutalmazta őket is. A kongreganisták és a cserkészek ünnepeik alkalmával minden esetben gyóntak és áldoztak. A szokásos évi négy közös szentgyónás és áldozáson kívül május 10-én külön szentáldozást ajánlottunk fel Szentséges Atyánk szándéka szerint a szegény orosz gyermekekért. Ünnepélyt tartottunk Szent Imre napján, december 8-án, amikor is az új kongreganistákat Németh József pápai apát-plébános úr vette fel ünnepi szentmise keretében a kongregációba. Résztvettünk az úrnapi körmeneten. November 1-én testületileg vonultunk ki az elhunyt tanárok és tanulók sírjának megkoszorúzására s gyászmisét ajánlottunk fel az elhunyt tanárokért és tanulókért. A hitbuzgalmi egyesületekről alább számolunk be. 6. A hazafias érzés ápolása természetes velejárója volt hazánkkal egy2*