Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1932

- 17 — taniszonyával s valóban magas színvonalú iskolai nyelvtanokat hozott. Az ilyen nyelvtan a középiskolán túl is elkíséri azt, aki tanulmányai alatt foglalkozott vele. A művelődésrajz elvének megvalósításáról tulajdonképen csak akkor lehet szó, amikor az iskolai olvasmányok keretében hosszabb, összefüggő, idegen szerzőtől származó olvasmányokat tárgyalhatunk. Idegen szellemi struktúra csak az illető idegen szellem termékéből ismerhető meg s a művelődésrajz pedagógiai elv csak úgy lesz, ha a tanár vezetése alatt a tanuló által feldolgozott olvasmány alapján vezetjük rá a növendéket a nagyobb szellemi összefüggések ismeretére, helyesebben nagyobb szellemi összefüggések egészébe állítva igyekszünk az olvasmány megértését elősegíteni. Enélkül a művelődésrajz csak tudálékos fecsegés, melynél még a Petit Larousse definícióinak emléztetése is többet ér. Látszólag circulus vitiosus az olvasmányanyag tárgyalása a művelődésrajz alapján, hiszen a problémát a megoldással együtt tálaljuk fel. Itt a tudományos módszer s a pedagógiai elv között kell különbséget tennünk. Bizonyos jellemző vonások, az idegen nép szellemi struktúrájának vonásai, csak az illető nép szellemi megnyilvánulásainak tüzetes és elmélyedő tanulmányozása után alakulnak ki. A sok aprólékos, adatszerű tudás, ismerettömeg bizonyos vonal szerint igazodik el, mint a porral behintett lemezen a zenei hangra a Chladni-féle hangfigurák. A tanulónál éppen ez az ismerettömeg hiányzik, vagy előre preparáljuk a lemezt, hogy a figura kijöjjön, vagy éppen a kihozandó ábra vonalai szerint szórjuk rá az adatok porát. A probléma közelebbről nézve csak látszólagos. A középiskola nem törekedik tudományos teljességre, viszont a szellemtudományi áttekintés sem kívánja az adatok tömegét. A tudományos eligazodás a tanár feladata, akitől a művelődésrajz mélyebb tudást kiván, de a tanításban magasabb feladatot is bíz rá. Előbbi hasonlatunkra visszatérve, nem a por mennyisége, a teljes figura a fontos, hanem a pornak a helye, mely a rezgéskor rendeződik. Az adatok mennyiségét pótolja a fenomenologikus interpretáció. Sokkal nehezebb kérdés a lemez rezgésbehozása, a felismerő készség, az összefüggések iránti érzék fejlesztése, egyszóval a szubtilisebb szellemi funkciók kinevelése, mely a legmagasabbrendű feladata a művelődésrajznak. Nem sikerül mindig, tegyük hozzá és nem mindenkinél. Amuzikális ember arról ismeri fel a Himnuszt, hogy felállanak, a művelődésrajz sem lesz minden osztályban minden diáknál egyforma szellemi képességek nevelő eszköze. De emiatt nem gáncsolhatjuk el az elvet, mert nem kizárólagos, éppen a nyelvoktatás metodikájának rétegzettsége biztosítja a különböző tehetségű tanulók egyéni képességeinek foglalkoztatását. Az irodalmi mű a legtökéletesebb megnyilvánulása egy nép szellemi alkatának, más kultúrérték tökéletlenebbül fejezi ki az emberi szellem, a nemzet s az egyén lelkitartalmát. A hármas összetevő léte értékkülönbséget hoz iro2