Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1930

— 22 — Az iskola és az otthon szükséges együttműködését szolgálták a szülői értekezletek is. Ilyet a tanév folyamán kettőt tartottunk. Az első értekezlet december 12-én volt. Elöljáróban az igazgató hangsúlyozta, hogy a szülői értekezleteknek az a célja, hogy a nevelés-oktatás gyakorlati témáiról az előadások kapcsán közvetlen eszmecsere fejlődjék ki, melyben a szülők és szállásadók a fölvetett kérdés gyakorlati megvalósításának módjait vagy akadályait tárják föl, kívánságaiknak, nehézségeiknek kifejezést adnak, hogy így az iskola és a szülői ház a mai nehéz időkben is összhangzatos együttműködéssel szolgálja a valláserkölcsi nevelésnek a haza és társadalom jövőjére éppen nem közömbös ügyét. Ezután az igazgató a fiúk otthoni foglalkozásairól és időbeosztásáról, Borossay Jusztin a cserkészetről, Süle Gábor a tornaegyenruháról beszélt. A fiúk otthoni munkáját és szórakozását is irányítani kell. Délutánokra is napirend szabályozza a tanulási és üdülési időt. Szabad napokon, vakációban a fiúk ne csak sporto'ással foglalkozzanak, bár ezt sem szabad mellőznünk, hanem a fiúk rátermettségének megfelelő egyéni foglalkoztatásra is legyen gondunk. Borossay Jusztin a cserkészetet, mint jellemnevelő eszközt állította az értekezlet elé. A cserkészet fejleszti az egyéni invenciót is, amellett nem viszi túlzásba a rendes órákon kívüli lekötöttséget : hetenkint csak szombat délután kér egy, legfeljebb két órát hasznos, praktikus és edző foglalkoztatásra. A szülők különösen az egyenruha kérdéséhez szóltak hozzá. Elvben mindenki elfogadta az egyenruha alkalmazásának szükségességét, de a tanári kar a nehéz gazdasági viszonyokra való tekintettel csak azt kívánta, hogy ne egyszerre legyen kötelező diákjainkra, hanem fokozatosan, tehát aki újat szerez be bármily forrásból, csak az előírt mintával egyenlőt szerezhet, a régi beszerzések azonban maradhatnak. így két-három év alatt megerőltetés nélkül minden diákunknak meglesz a torna-egyenruhája. A tömeges beszerzéssel járó előnyök biztosítására az értekezlet Süle Gábor testnevelési tanárt kérte fel. A második értekezlet április hó 24-én folyt le s ezen Kelemen Krizosztom főapáti koadjutor úr is megjelent. Az első előadó dr. Szalay Jeromos pannonhalmi főiskolai tanár volt, aki a modern nyelvek tanulásáról tartott rendkívül tanulságos előadást, rámutatva a modern nyelvek tudásának nemcsak a manap oly nehéz elhelyezkedésben való nagy, sokszor döntő szerepére, hanem nemzeti szempontból is nagy jelentőségére, egyszersmind arra, hogy mint minden komoly munkánál, itt is a rendszeres, következetes kitartás hoz eredményt, tehát jellemnevelés szempontjából is fontos. Az igazgató a nemzeti érzés erősítéséről beszélt. Ennek fontos tényezője az otthon, a család megbecsülése és szeretete. De a fiúk figyelmét ismételten rá kell irányítani a család életében fontos mozzanatokra. Előfordul, hogy egy-egy diák nem tudja már a nagyapja, nagyanyja nevét sem. így nem tud kifejlődni benne a múltnak, a családi és nemzeti hagyományoknak becsülése, a vérségi és társadalmi kapcsolatoknak a kultusza és értékelése, a szülőföld és ezzel a haza öntudatos szeretete. Sokat