Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1929

A mi tanítványunk. A mi tanítványunk volt fiával együtt az édesatya ! Az új magyar glóbuson minden forrott, minden izzott és lángolt. Az ifjú fejedelem feszülő karja bizonytalanul ingadozott a kormánykeréken. Ekkor szembejött vele Szent Benedek, aki a népvándorlás apokalyptikus zűrzavarában szilárd rendet teremtett s e renden, mint sziklabázison, megkezdte a dicsőséges keresztény középkor fölépítését. Szent István töprengés nélkül Benedeknek, az utolsó nagy rómainak nyomába lép s a Krisztus szellemében alkotó örök tevékenységnek lesz fejedelmi apostola, a magyarországi actio catholica-nak született patrónusa. Árpád a futó szállásokról új hazába ; István Ázsia pogányságából új világba, a keresztény Európába, a halál árnyékából egy dicsőséges évezredbe vezette népét. Az atya a küzdelmes élet ideális harcosa. És a fiú? A fiú, a legendák szépséges és szent királyfia pedig a Krisztusban tökéletes élet kialakításának győzedelmes, örökké ifjú mintaképe. Cseng a kupa, hevít az ital, gyújt a dal, vadul száguld a vér, kéjt ád a bűn és az új haza nyers magyar ifjúsága éli a maga ázsiai, vad ösztön-életét : Imre pedig . . . Imre pedig egy szentéletü család puha, meleg tűzhelyénél növekedik vala bölcseségben és kedvességben Istennél és embernél. És ime, midőn benne is föltámad a tavasz hulláma, benne is megindul a minden ifjak legkeményebb küzdelme : szembejő vele az önfegyelmezésnek, az életszentségnek nagy mestere, a nagy Szent Benedeknek szent tanítványa, Gellért, a velencei Szent György monostor apátja. És míg annyi ifjú társa önnön vérét bűnben pocsékolja és míg a pogányörömökbe vércsevijjogással bele-belekurjant a vérszomjas „huj, huj 1" : Imre az ifjú, a szép királyi herceg, a közötte imbolygó, csábító kísértések szédítő ostromában nyugodtan, csendesen, a héroszok biztos önuralmával föllép az oltárra — szentnek ; fölszáll a magyar égboltra — hívogató, védelmező, ragyogó csillagnak, a fertőzetlen harcok diadalmas harcosának ! A legszebb győzelem, melyet önmagunkon aratunk : hirdeti Szent Imre évszázadokon át egy szilaj mulatságokban, harci kalandokban vérét tékozló nemzet fiainak. Hirdeti, mutatván az utat, a tisztaság útját, egyesnek és nemzetnek — az örökkévalóság felé. Ezen az úton, a fegyelmezett, a szép élet útján járt Szent László, a Bélák, Nagy Lajos, Hunyadi János és a többi hős beláthatatlan légiója, kik,