Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1928
— 12 — fut el, figyelmezteti urát. Mikor azután Totila megjelent a szent előtt, földreborult és az apáinak kellett felemelni azt, aki a birodalom egész hadseregét megremegtette. A barbár megkapta, amit nem keresett. Sok gonoszat cselekedtél, mondta neki a szent szigorú hangon. Itt az ideje, hogy lemondj gonoszságodról. Bevonulsz Rómába, átkelsz a tengeren és még uralkodni fogsz kilenc éven át, a tizedik évben meghalsz. Totila ijedten kérle a szent imádságát és eltávozott. Szent Benedek jóslata szorul-szóra beteljesedett, jegyzi meg Szent Gergely. Monte Cassino-n történt szentünk életének egy bájos eseménye, mely a szentet és az embert egyaránt jellemzi. Szent Bendek huga, Skolasztika Monte Cassino közelében élt egy női kolostorban. A két testvér évenként egyszer szokott találkozni a kolostor majorjában. Utolsó találkozásuk alkalmával Skolasztika megsejtette, hogy többé nem fognak találkozni, ezért kérte Benedeket : Ne hagyj el ezen az éjszakán, beszélgessünk reggelig a mennyország örömeiről. Azonban a szent, aki példájával mindig elöljárt a szabály megtartásában, ellenkezett. „Hogy is beszélhetsz így, húgom ? Teljesen lehetetlen az éjszakát a kolostoron kívül töltenem." Skolasztika erre Istenhez fordult imádkozva, hogy lágyítsa meg testvére szívét, s ime vihar keletkezett. Benedeknek és kíséretének ott kellett maradni. „Látod, kértelek téged, de nem akartad megtenni, akkor az Úrhoz könyörögtem s Ő meghallgatott" mondotta Skolasztika. A szeretet és a törvény állottak itt szemben. Szent Gergely megjegyzése szerint : Skolasztika többet tudott elérni Istennél, mert többet és jobban szeretett. Három napra rá, hogy a testvérek egymástól elváltak, Skolasztika meghalt. Benedek látomásban látta, amint szeretett huga lelke galamb alakjában az égb? szállt. Elküldte a testvéreket huga testéért és abba a sírboltba temettette el, amelyet maga számára készíttetett. A szent pátriárka halála époly nyugodt volt, mint élete. Halála is magán hordja a nagyság bélyegét. Hat nappal halála előtt kinyittatta a sírboltot, melyet Keresztelő Szent János kápolnája alatt ásatott magának és nővérének. Mikor érezte, hogy órája elérkezett, átvitette magát a templomba, ott, miután az oltáriszentséget magához vette, testvéreinek vállára támasztotta gyengülő karját, agonizálni kezdett imádsággal az ajkán. Szerzetesi családja körében lehelte ki lelkét arccal az oltár és a sírja felé fordulva, kezeit égnek emelve. Halála pillanatában egyik távollevő kolostorban tartózkodó tanítványának látomása volt. Az apát cellájából az ég felé egy fényes, fáklyákkal kivilágított út emelkedett. Egy tiszteletre méltó öreg, ki az út szélén tartózkodott, kérdezte a látnoktól : Tudod, micsoda út ez ? Ez az az út, melyen Benedek, az Isten választottja az égbe megy. Tizennégy évszázad vonult el a Subiaco-i barlang és a Monte Casinopátriárka sírja felett. A meg-megismétlődő rablások, az egyházrabló törvények ellenére is minden korszak odaépítette az Isten Áldottja iránti tiszteletének bizonyságát. Subiacoban merész épületek kapaszkodnak a hegység szakadé-