Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1927
— 45 — Mayer István Celldömölk, Magyar István Pápa, Mayer Dömötör Bakonyjákó, Mészáros Kálmán Pápa, Magdics József Gyarmat, Mészáros Imre Pápa, Maros Cirjék Győr, Mészáros Ernő Attala, Nagy György Pápa, Németh Döme Pápa, Nemcsics Elek Pápa, Nagy Vilmos Pápa, Nagy Ferenc Veszprém, Németh József Pápa, Andó László Tapolca, ifj. Okolicsányi József Pannonhalma, dr. Osztermann Gyula Pápa, dr. Popovits Mihály Pápa, Pitying József Tata, Ruip Jenő Pápa, Radies József Bakonyszentiván, dr Raffel Dénes Külsővat, Röder Vilmos Budapest, Varga Rezső Szentgotthárd, Sipos István Dombóvár, Stróbel Sándor Lovászpatona, dr. Sulyok Dezső Pápa, Süle Gábor Pápa } dr. Szalay Jeromos Pápa, Szente János Pápa, Szűcs Béla Pápa, Szűcs Gyula Ócsa, Szűcs Antal Kemenesszentpéter, Szekeres József Vaszar, Szente Viktor Moson, Szentgyörgyi Ferenc Klárafalva, Szokoly Viktor Pápa, Stankovits Géza Pápa ; Szólás Hor.ór Győr, Skerlanitz Flórián Pannonhalma, Szabó Károly Endréd-újmajor, Tihanyi Miklós Esztergom, Tarnóczy Andor Szil, dr. Tihanyi Pál Varsány, Tóth Kálmán Pápa, Tömör Béla Pápa, Tumbász Ferenc Pápa, Tóth István Rábakecöl, Vadász (Béla) Ede Marcaltő, Vér Gyula Pápa, Virágh Teofil Pápa, Virág Miklós Kis-Tata, dr. Varga Jenő Hajmáskér, Zsemlevits György Pápa. Az érettségi találkozók megrendezésében részt vesz az Egyesület is. Az elmúlt iskolai évet megelőző vakációban is veit egy tízéves találkozónk, amelyről Gábriel Gotthárd győri bencés tanár úr a következőkben számol be : A harmadik tízéves találkozó. Kedves és lelketemelő ünnepség keretében adtak az Alma Materhez való hálás ragaszkodásuknak őszinte kifejezést intézetünk 1916—17-ben végzett növendékei június hó 26-án. Mélységes hálát érezve szívükben az isteni Gondviselés iránt, mely megengedte, hogy intézetünk veteményes kertjében hintsék el jövőjük reményének magvát, a leghálásabb szeretettel gondoltak az Istentől küldött kertészek, volt tanáraik önfeláldozó munkájára, az intézetben töltött kedves napokra. Az ünnepséget a bencés templomban a szokott időben tartott diákmise vezette be, melyet a tálkozóra összejött osztálytársak egyike, intézetünknek 4 és fél éven át volt tanára mutatott be. Mise alatt dr. Niszler Teodóz, az intézet jelenlegi növendékeihez intézett hatásos beszédet a munka szeretetéről, az Alma Materben nyert erkölcsi és szellemi értékek megbecsüléséről. A szívből fakadt és szívhez szóló szavak után a magát újból kis diáknak érző csapat a díszterembe vonult, ahol Holba Miklós erdő- és bányamérnök üdvözölte a tanári kart, ennek élén az igazgató keresetlen és szeretetteljes szavakkal köszönte meg és viszonozta az üdvözlést. A találkozás a feledhetetlen öröm napja volt, de a fájdalom, a bánat tüzes kohójában megtisztult örömnek sugaraival átszőve. Meghatva koszorúzták meg a Deák Ferenc emléktáblájával szemben felállított hősök emléktábláját, mely előtt ugyancsak Holba Miklós, az intézet iránt való háláján kívül könnyezve emlékezett meg arról a munkáról és hősi tettekről, melyekkel bajtársai a világháború véres napjaiban