Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1927

Athalie, III., 6, Iphigenie, f., 1 ; Molière: L'Avare, II., 2, Les Femmes Savantes, IL, 5—6, III., 1—2.) A XVII. század íróitól kíván még szemelvényeket Pascal­tól, Fénelon-tól, La Bruyére-tői, La Fontaine-től, Mme de Sévignétől. A XVIII. századot Montesquieu-vel kezdi, a tanterv és a középpontba Voltaire-t és Rousseau-t állítja. Az Utasítások általános jellemzésül erre a korra azt mondják: „A klasszikus francia irodalom jellemző példákat nyújt a legnevezetesebb költői műfajokra, szerkezeti és alaki jelességeivel az előadás művészetére tanít, akár­csak valamely ókori klasszikus nyelv s gazdag eszmei és tárgyi tartalmával az egyetemes művelődés bő forrásait nyitja meg. Végül nem kicsinyelhető az a történeti szempont sem, hogy a XVII., XVIII. és XiX. századbeli francia iradalom legkiválóbb termékeinek megismerése által a tanuló közelebbi bete­kintést nyer az emberiség fejlődésének néhány igen jelentős korszakába, ame­lyeknek alakulására a francia szellem elhatározó befolyással volt". 1 Valóban az egyetemes művelődés, szellemtörténet szempontjából nem találunk nyelvet és irodalmat, mely a XVII. század elejétől kezdve a franciához hasonló érté­ket és tanulságot nyújtana. A francia akadémia, az Académie Française meg­alakulása, a nyelvművelő törekvések minden európai népre nézve általános érdekkel b'rnak. A következő századokban minden nép az Académie Française mintájára szervezi akadémiáját. A nyelvújító törekvések a franciák nyelvet szabályozó tevékenységére hivatkoznak. A francia klasszicizmus kialakulása, mi párhuzamos a politikai egység kialakulásával, politikai történet szempont­jából is érdekes jelenség. Egy a XVI. század pártoskodásában, vallási villon­gásaiban, erkölcsi szabadosságában elfáradt nagy népnél a disciplina, a fegye­lem után való sóvárgás ellenállhatatlan erővel tör elő. Ez a lelkiállapot elő­készíti a talajt az irodalomban is a fegyelem, a tekintélyek, a szabályok elfogadására. így jön létre a klasszicizmus merev, egyoldalú poétikája mely, habár elvei, szempontjai már majdnem másfél százada elavultak, fényes, nagy irodalmat teremtett, rányomta bélyegét egész Európa irodalmára, rányomta a miénkre is. Ennek az eszmeáramlatok szempontjából is fontos mozgalomnak a megrajzolása annál is könnyebb, mert tárgyalása VIII. osztályra esvén, a politikai történetet a növendékek már ismerik, vagy könnyen felidézhetik. Rövid, jellemző szemelvények bőven akadnak, melyek irodalomtörténeti, eszme­történeti, nevelési szempontból egyaránt becses anyagot szolgáltatnak a nevelő és oktató munkának. Pellisson művében, a Histoire de l'Académie Française­ban számos könnyen kiszakítható részlet akad, vagy kell-e megfelelőbb beve­zetés a XVII. sz. irodalmi, társadalmi életének megértéséhez, mint a L'hôtel de Rambouillet v. Cousin-tól? 2 Kevés olvasmánnyal találkozunk középiskolai tanulmányaink során, mely a jó modorról, a „disztingvált" úri emberről annyi reflexiót, gondolatot ébresztene bennünk, mint ez a fejezet. Taine meghatáro­1 Utasítások 151. 1. - V. Cousin : La jeunesse de Mme de Lonqueville, ch. II.

Next

/
Oldalképek
Tartalom