Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1919

I. Visszapillantás az 1918—19. iskolai évre. A rendes időben és nyugodtan kezdtük meg ezt a viharos esztendőt. Még arra is alapos reményünk volt, hogy végre visszatérhetünk 1914 ősze óta katonai kórháznak lefoglalt épületünkbe. Október hónapja azonban seregestül hozta ránk a bajt. 11-én a spanyoljárvány miatt egész november 16-ig bezárták iskolánkat, 21-én meghalt a Rend főapátja, dr. Hajdú Tibor s a végén ránk szakadt a forradalom. Ettől kezdve szinte csak keserűség volt a sorsunk. Lelkünkre ráborult a gyász hazánk szerencsétlensége miatt, melynek nemcsak testét marcangolták darabokra, hanem lelkét is meg akarták rontani ; aggódtunk iskolánk, a Rend, egyáltalán az egész magyar nemzeti és keresztény kultura jövendőjén, nem is tekintve a magunk helyzetének bizonytalanságát és hogy volt idő, midőn életünket is veszedelem fenyegette. Pápa erős tűzfészek volt s ez annál is inkább érintett bennünket, mert a tanári kar tagjai elődeik nemes örökségekép mindig erősen kivették részüket a ker. társadalmi mozgalmakból. Bencés tanár volt a ker. munkás-, továbbá munkásnő egyesület elnöke (Lengyel Zénó, ill. Sziklai Jenő), bencés állott az élén a főkép kisgazdákat egyesítő Felsővárosi kath. olvasókörnek (Tihanyi Márkus), a Belvárosi kath. kör társelnöke pedig az igazgató volt. De a többi tanár is sokat dolgozott a különféle egyesületekben. Természetes, hogy a romboló áramlat elleni harcnak előterében állottunk. Egy darabig sikerrel biztatott a küzdelem, azonban az erőszak mindig jobban és jobban érvényesült velünk szemben. Az első áldozat a rendithetlen lelkű Sziklai Jenő volt, kit mivel élete veszélyben forgott, a Rend kormányzó perjele Sopronba volt kénytelen áthelyezni. Helyét az intézetnél a harctérről hazatérő Blazovich Jákó, a ker. eszméknek régi pápai harcosa foglalta el, a munkásnő-egyesületben pedig Schlamadinger Vendel. A lelketlen izgatók alattomos munkájától okozott feszültség márciusban véres merényletekben robbant ki. 12-én összerombolták a Ker. Munkásegyesület helyiségét, 15-én este pedig szociáldemokrata katonák valóságos ostrom alá vették a Felsővárosi kath. kört, majd betörtek oda és a békésen beszélgető polgárok közül hármat megöltek, kettőt pedig súlyosan megsebesítettek. Az elnök, Tihanyi Márkus éppen édesanyjának betegágyánál időzött s igy megmenekült, a tanári karnak több tagját, kik az igazgatóval együtt szintén a körbe igyekeztek, csak a véletlen okozta vagy 10 perces késés mentette meg a veszedelemtől. Ugyanakkor szétzavarták a Ker, Munkásnőegyesület