Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1915

15 az ifjúságban mind a mult, mind a jelen hősei iránt való nemes kegyeletet és a tevékeny hazaszeretetet felébresszük. Ezen alkalommal Kelemen Krizosztom tanár mondott emlékbeszédet, melyet érdemesnek tartunk egész terjedelmében közölni tanulságul és emlékül a jövő nemzedék számára. Kedves Ifjak ! Hatvannyolc éve is nagyidőket élt át a magyar. Akkor ért meg nálunk tettekre a szabadság eszméje, mely francia földön bontotta szárnyát s tombolta ki magát egész haragos fönségében, minden borzalmában. Ezen eszme üde érintésére tépte le a halhatatlan márciusi ifjúság a sajtó bilincseit s törte fel a politikai rabok börtönének zárait. Ezen eszme izzott, lángolt Kossuth apánk ajakán, midőn kimondta a nagy szót : veszélyben a haza. Ezen eszme bűvölte meg a magyar földet, mikor százezrével szülte a hősöket. A szabadság lelke lobogott Petőfi riadó harci dalaiban, midőn ágyúdörgés közepett rájuk zendített a magyar honvédek nótás jókedve. A szent szabadság lelke viharzott, győzött a csatákon, melyekben Perczel, Bem, Damjanich, Görgei, mint a hadak istenei, vezették diadalról-diadalra dicső seregüket. Nagy, világokat formáló erő ennek a szabadságnak az ereje. Ez az erő szakította le az ősködből az égitesteket ; ez mozdította, elevenítette meg a holt anyagot ; költögette, szabadította föl a lekötött, a szunnyadó energiákat ; ez röpíti ma is napjaiktól távol az égboltnak rendben keringő csillagzatait. Szabadság nélkül nincs élet, csak bölcsős, csak gyermekkor, csak rabszolgaság vagy haldoklás az emberek világában is. Midőn fölserdül, minden nép széttöri az atyáskodásból zsarnokságba átcsapó kormányformákat, sorsának intézését nem egy nagy úr cimboraságának, klikkrendszerének, hanem a maga-választotta legjobbaknak kezébe teszi le s megindul a művelődés útjain, hogy föltámassza, szabadon kifejtse beléoltott, de senyvedő tehetségeit. A negyvennyolc és negyvenkilenc hősei ebből, a szabad életre, érvényesülésre való föltörésnek vulkánikus erejével vivódó küzdelemből vették ki oroszlán részüket : a magyar szabadságért küzdve bekapcsolódtak a fölszabadulásnak általános harcába, útját egyengették, érlelték a világszabadság eszméjét. A szabadság e hősei emlékének az ember és a hazafi legmélyebb hódolatával adózunk az övékénél nem kisebb, mai időben is. Az ember — kedves ifjak — a végletek között mozog. A legszentebb eszmékkel, a szabadság eszméjével is visszaél. Ennek az