Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1913

21 életfelfogásban való megfogyatkozás az egyéb téren beállott szomorú viszonyoknak is. Milyen szomorú az erkölcsi világa a vallásában megfogyatkozott ifjaknak. S milyen nehéz komoly életfelfogást honosítani meg közöttük, mivel általánosan elismert és mindenki előtt értékes igazságra e munkában nem támaszkodhatunk. — Minthogy azonban e Mária-társulatokról manap úgyis sok szó esik, magunk részéről tárgyalásukba nem bocsátkozunk, bár nem hagyhatjuk el anélkül, hogy újra ne hangsúlyoznánk azon meggyőződésünket, hogy csak a vallásos ember képes önzetlen és külső jutalomtól független munkára ; csak a vallás tud oly erős meggyőződést nevelni az emberi lélekbe, amely szembe tud szállani a mai túlfinomult élet ezernyi szórakozásra hivó csábításaival és tekintet nélkül élethivatásának nehéz vagy kellemetlen voltára : megbízható marad kötelességei teljesítésében. Ezért a vallásos meggyőződés erősítésével a Mária-társulatok az emberi társadalmak számára a legértékesebb munkát végzik. Szellemi rokonságban állanak a Mária-társulatokkal azok a törekvések, amelyek az ifjúság erkölcsi nevelését, akaratnevelését vagy jeilemképzését tekintik különösen feladatuknak. Körülbelül ugyanazt jelenti ez a három dolog. A bennük szereplő erők, az őket megindító okok és céljaik körülbelül ugyanazok. Mindegyik az emberi élet méltóságának, nagy értékének gondolatából indul ki. Mindegyik azt akarja, hogy az ember szellemi része legyen az életirányításban az elhatározó, ne pedig a vágyak, ösztönök és külső körülmények. Mindegyik tisztában van azzal, hogy erőszakkal jóvá tenni nem lehet embereket. Nem lehet parancsolni azt, hogy az egyén a maga boldogságának keresésében ne helyezkedjék szembe a társadalom és műveltség érdekeivel, vagy hogy a maga kényelmét és érdekeit minden magasabb szempont nélkül a közérdek miatt mellőzni tudja. Ezért nemesebb értéket visznek bele a tanulók gondolatvilágába. Ez a nemes és értékes életkincs némelyiknél az erkölcs, másoknál az akarat, illetve a jellem nevén szerepel. „Neked jellemesnek, erős akaratúnak, jó erkölcsű ifjúnak kell lenned" — szól ez az irány a tanulókhoz, mert ez ad az életnek nemes tartalmat, szép és boldog lefolyást. Eljárási módjuk is közös : megbeszélések tárgyává teszik azokat a jó tulajdonságokat, amelyekre szükségük van s erős meggyőződést alakítanak ki magukban, mely őket az illető jó tulajdonság (erény) gyakorlására serkenti, ösztönzi. Nem úgy tesznek, mint a régi erkölcstanítók, akik az erkölcsi parancsból indultak ki s azt erő-