Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1913

13 kai harcra kelő lelki tehetségek ismeretén felépülő, új nevelési eljárás lesz szükséges. Nem ugyan minden téren, hiszen azért a világ teljesen még sem változott meg, hanem csak az új szükségletek szerint. Igazában nem is lesz ez új nevelés, hanem új mozgalom a nevelés terén. Új segítő eszköz a régi rendszeres nevelésbe olvasztva. Két jellegzetességételőre kiemelhetjük e nevelési segédeszköznek: 1. hogy nem lesz tudományos. Hisz a tudományok közlésére irányuló nevelés — azaz tanítás — más módszerrel csak a tanárok előadásában léphet fel, a tanulók munkája továbbra is abban állhat csupán, hogy az ismereteket magáévá tegye mindegyik. Ezért nekik továbbra is figyelniök kell az iskolában és az ott hallottakat emlékezetbe vésniök otthon. 2. Hogy az iskolának kell az új nevelést magára vállalnia. A házi nevelés erre nem képes. Hiszen a család maga is annyira telítve van az új eszmék káros hatásaival, hogy azoktól magát általában függetleníteni aligha tudja. Meg aztán, nem szabad figyelmen kivül hagyni azt sem, hogy a nyilvános életre akarunk hatni, annak káros kulturális és pszichológiai hatásait ellensúlyozni a növekvő nemzedékben : ez pedig csak egységes és félig-meddig nyilvános módszerrel érhető el, amilyet csupán az iskola, vagy más nyilvános és nagyobb ifjuságcsoporttal foglalkozó nevelő tényező szolgáltathat. II. Az ifjúság világa. Ha azonban azt akarjuk megismerni, hogy milyen természetű lehet az a nevelési eszköz, amellyel az ifjúságot a mai élet számára nevelni akarjuk ; ha ennek a nevelési eszköznek lélektani alapon kell felépülnie, hogy hatása legyen és az ifjúságot valóban támogassa s a bajok ellen neki orvoslást nyújtson : akkor ezt az ifjúságot kell előbb megvizsgálnunk. Milyen ez az ifjúság a mai korban? A családban és fiatal éveiben mennyire hat reá a társadalom destruktiv irányzata ? Mi iránt érdeklődik ; milyen képességek fejlődnek benne ? Hol lehet és hol kell hozzáférni s leghamarabb emelni rajta egyet? Ezekkel a kérdésekkel kell a mai ifjúság életéhez közelednünk s megfigyeléséből magunk számára feleletet nyernünk. A mai iskoláztatásról már régen megállapították, hogy működésében a túlsúlyt az értelem fejlesztésére helyezi. Hogy ismereteket közöl nagy mértékben s a nevelés csak mintegy másodsorban jut szóhoz nála. Nem az iskola tehet erről, hanem a mai fejlődés, amely az ismeretek világát nagyon kitágította s követeli az iskolá-