Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1907

6 és e kötelesség : mindig úgy cselekedni, ahogy az igazi gavallér cselekszik, aki megadja Istennek, ami az Istené, az embernek, ami az emberé. „A becsület olyan, mint a kristálytükör: a leggyengébb lehelet homályt vet reá. Őrizd meg a tiedet érintetlenül, még boldogságod, sőt életed árán is ; mert e harcban győző, aki meghal, s legyőzött, aki öl s a nemes lelken nem üt akkora sebet a fájdalom, mint a becstelenség. „Szívedben tartogasd szavaimat, én jó fiam, s ne vedd kicsibe azért, mert szerényhelyzetü ember ajkáról fakadnak. „És most, Isten veled, édes gyermekem ; Ö áldjon meg, amint én Őt minden nap kérni fogom. Bocsáss meg, ha valamivel megbántottalak ; míg boldog lész, ne gondolj reám ; de ha üt majd szenvedésed órája, akkor gondolj reám, gyermekem s megleled a jóbarátot, aki Isten nevében mindig tárt karral és szívvel vár reád." Itt véget ért a kézirat ; csak még az aláírás volt utána. Ti bármely mást tehettek helyébe ; teszem : az igazgatótokét vagy akár tanáraitok bármelyikét, mert hisz mindannyian egyforma szeretettel szeretünk benneteket. Isten áldjon meg ! Isten veletek !