Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1907
22 tőle, hogy pl. a pelasgoknál, Kadmosnál, Kekropsnál, Danausnál évszámokat ad. (I. 347., 49., 50., 51. II. 117.) Néha beletéved abba a hibába is, hogy a mondát nem választja el a történelemtől. így pl. azt mondja egy helyen (I. 472.), hogy Alcibiades a telamoni Aiaxtól származott; nem teszi hozzá, hogy „a monda szerint". Műve további folyamán jelentősebb tévedéseket csak a népek eredete és ősi lakóhelyei felől találunk, így Itália első lakói felől, kiket Spanyolországból származtat (II. 115.); 1 a pelasgokat pedig ma általában nem tartjuk az ős-görögöktől külön népnek. 2 A latinokat az egyesült aborigines és pelasgok utódainak tartja (II. 125.). Holott a pelasgokat nem kell belé keverni az ős-lakók közé, mert a latinok nem mások, mint az aboriginesnek a latuson lakó utódaik. 3 A luceres tribusról kétségben van a név etimológiája s a nép eredete felől (II. 292.). Nem tudja, etruskok-e, vagy albaiak. De ez ma is eldöntetlen kérdés. 4 Tájékozottsága mindig biztosabb, minél előbbre jutunk a történelemben. Egy igen nehéz kérdésnél, az etrusk nyelv kérdésében pl. egészen a mai állásponton van, hogy t. i. a latinnal, nem pedig a kaid-héber nyelvvel rokon (II. 123.). 5 Aprólékos gondja még oly kérdésre is kiterjed, hogy a tíztáblás törvény szerkesztésekor vájjon miért jártak a római követek Athénben. Kétségbe vonja, L.' Evesque nyomán, hogy egyáltalján járt volna Athénben ilyen tanulmányozó küldöttség (II. 196. jegyz.). Ma azt tartják, hogy nem a törvény anyagának merítésére, hanem csak 1 Az iberek, ausonok, kelták volnának ezek; de, hogy Hispániából mentek volna Itáliába, azt nem mondhatjuk, csak annyit állíthatunk, hogy egyik részük az Alpokon át Itáliába, a másik a Pireneusokon át Hispániába ment Galliából. Dr. Julius Koch : Römische Gesch. 12. Habár etrusk nyomok vannak Hispániában is, ez épen nem mutatja, hogy az Itáliába való vándorlás Hispániából indult ki, csak egy néptörzs két lakóhelyére utal. V. ö. Weiss-Szabó : Világtört. II. 571—72. A nyugatról keletre való vándorlásról, de nem a történet előtti időben, hanem 590 táján, 1. az Ókori Lex. I. 393. 2 Ókori Lex. II. 391. Swoboda : i. mű. 10. 1. 3 Weiss-Szabó : Világtörténet. II. 582. 4 Bumüller-Widmann : i. m. I. 274. latinok-nak mondja ; Weiss-Szabó : Világtört. II. 617., aki Maárral együtt e pontban Schwegler nyomán jár, azt mondja: „A luceres talán etruskok .... de hamarabb albaiak." 6 V. ö. Weiss-Szabó : i. mű. II. 574—75. Jul. Koch : i. mű. 12. 1. — A kérdés azonban nincs még egészen tisztázva.