Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1904

— 8 — Kívánatos volna tehát, hogy a népet, a kisgazdákat megismertessük az orvosi növények tenyésztésének, gyűjtésének értékesítésének helyes módjával, pl. vándortanítók útján s meg kellene iratni a Magyarország területére alkalmas orvosi növények termesztésének könyvét is.

1 Jelen soraimmal, melyek önállóságra nem számítanak, én is szolgálni akarom a szent ügyet legalább annyiban, hogy ismertetem hazánk mérges növényeit, másodszor pedig annyiban, hogy tanítványaim szüleinek, akiknek legnagyobb része kisgazda, a mérges növények pedig egyúttal orvosi növények is, alkalmat nyújtok a gimnáziumi értesítővel, hogy e fontos ügyről tudomást szerezzenek. Szoros határt vonni mérges és nem mérges növény közt nem lehet, minthogy magának a méregnek meghatározásában is ingadozók a vélemények. Közönségesen olyan anyagokat mondunk méregnek, melyek már csekély mennyiségben is megzavarják hosszabb vagy rövidebb időre a test egészséges állapotát, sőt meg is ölhetik a testet. E meghatározás se nem teljes, se nem helyes; nem teljes, mert pl. a réz és ón e szerint nem volna méreg, mivel csak nagy adagokban okoz mérgezést, nem is helyes, mert az arzént, foszfort, morfiumot akkor is mérgeknek tekinti, mikor csekély mennyiségben gyógyszerül bevéve, a testnek csak hasznára vannak. Kobert szerint modern, tudományos értelemben méreg mindaz a szerves vagy szervetlen, a szervezetben képződött, vagy abba kívülről belekerült nem organizált anyag, mely kémiai sajátságainál fogva bizonyos feltételek mellett az élő lények valamely szervét olyképen befolyásolja, hogy ezzel az egészséget, vagy ama szervezetek relátiv jólétét múlékony an, vagy tartósan megzavarja. (Pallas.) A legnagyobb és legveszedelmesebb mérgeket az ásványország szolgáltatja, a növényi mérgek kevésbbé veszedelmesek ugyan, de azért sok esetben kinos halállal végződik élvezetük. E méreg egyúttal eltalált mennyiségben gyógyít is, sőt hajdan majdnem kizárólagosan a növényi anyagok adták a matéria medikát, aminek egyszerűen az az oka, hogy a növények minden más anyagnál köny1 Természettudományi Közlöny. 1896. 544.