Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1904

- 20 — 4. Ranunculaceae (Boglárka-félék) családja: E család igen gazdag mérgező anyagokban, melyek néhány fajnál felszaporodva azokat igen veszélyes mérges növényeknek bélyegzik. Ilyenek különösen : Aconitum Napellus L. (Katika sisakvirág) gyökere és levele, amelyből az erdélyi oláhság jarba ré néven ismert mérge készül. A legborzasztóbb mérgek egyikét, az aconitint tartalmazza. A méreg voltát már a görögök ismerték s azt tartották róla, hogy mikor Herkules a Cerberust az alvilágból felhozta, a dühöngő szörnyeteg földre hullott nyála helyén nőtt e virág. Ez volt Medeának is a mérge.

1 Nálunk ritkábban történnek vele mérgezések, Angliában azonban, hol a kerteknek közönséges dísze, gyakran megesik, hogy torma helyett eszik meg gyökerét, vagy leveleiből salátát készítenek. Egyes népek nyilaik hegyét kenik be e növény porrá tört gyökerével. Különben a sisakvirág valamennyi faja mérges. Ugyancsak mérges az Anemone (Szellörózsa), Pulsatilla (Kökörcsin) valamennyi fajának szára és levele, az Aclonis (Hérics) valamennyi fajának gyökere, valamennyi Ranunculus (Boglárka) minden része. Delpliinium consolida L. (Mezei szarkaláb.) Virága és magja mérges, csipös, de nem nagy méreg, virágát a cukrászok, szakácsok sütemények festésére használják. Digitalis purpurea L. (Piros gyűszűvirág.) Mérge a digitoxin, digitalin. Gyakran történik vele mérgezés, mert összetévesztik a kerti borágóval és, salátát készítenek belőle, pedig a borágó virágai nem csövesek és rendesen nem is pirosak, hanem kékek. Mérge különösen a szivre hat úgy, mint a fekete és zöld hunyor, a tavaszi hérics, a gyöngyvirág. Nem minden időszakban mérges, pl. virágzáskor csaknem egészen ártalmatlan. Mérges fajai: Digitális ochroleuca Jacq. (Sárga gyűszűvirág), Digitalis ferruginea TT. K. (Rozsdás gyűszűvirág), Digitalis lanata W. K. (Gyapjas gyűszűvirág), Digitalis fuscescens W. K. Helleborus nigerL. (Fekete hunyor), Helleborus foetidus L. (Büdös hunyor), Helleborus viridis L. (Zöld hunyor), Helleborus dumetorum W. K. (Parti hunyor), Helleborus purpurascens W. K. (Pirosló hunyor), Helleborus odonis W. K. (Nehézszagu hunyor), Helleborus macranthus Freyn., Helleborus hyemalis L. gyökerében kábító méreg van, amely szárítva és porrá törve tüsszentetö szer. 1 Természettudományi Közlöny. 1892. 11.