Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1904

— 10 — purpurea L., másokban ellenben müvelés közben megszaporodik a mérges anyag. Az erdei paizsika (Aspidium filix mas L.) étherikus kivonata csak akkor kitünö orvosszer, ha hegyi talajban nőtt, hasonlót mondhatni a sisakvirágról (Aconitum Napellus L.) is. Némely növény ható anyaga csak akkor jut érvényre, ha a növény hosszabb ideig száradt, pl. a Rhamnus Frangula L., mások ható anyaga pedig elpusztul szárítás, hosszabb ideig tartó heverés után. A kor hatása annyiban nyilvánul, hogy a legtöbb mérges növényben a méreg fiatal korában teljesen hiányzik. Pl. a mák fejlődésének kezdetén nem mérges, a morfium csak 10—15 cmre nőtt palánta tejnedvében mutatható ki, a gyökérben még akkor sincs meg. A közönséges kerti saláta fiatal korában megehető, kifejlett állapotban pedig kábító tejnedvet bocsát ki magából. Számos növény az embernek ártalmas, de a marha veszedelem nélkül megeheti. Sok nyers korában a marhának is veszedelmes, csakhogy belső ösztönétől vezérelve, az állat elkerüli, száraz állapotban azonban (széna alakban) tápláló erejű. A mérges növénynek nem minden része egyforma hatású, pl. a burgonya szára az embernek veszedelmes, a szarvasmarha pedig nyers, söt szárított állapotban is megeszi. A kerti mák szemei kisajtolva egészséges olajat adnak, míg az éretlen mákfejekböl veszedelmes méreg készül. Némelyek kis adagban halált okoznak, mások nagyobb mennyiségben sem halálosak. Különben is a mérges növénytag mosás, szárítás, főzés, vagy pörkölés útján az elillanó méregtől megtisztítható s ekkor teljesen ártalmatlan, söt nevezetes eleség is lehet, pl. a foltos kontyvirág (Arum maculatum L.) lisztes tökéje, melynek keményítőjéből főzés vagy szárítás útján a méreg eltávolodik, azután kenyérliszthez keverhető. A méreg hatása a mennyiségen, oldhatóságon és azon a formán kivül, amelyben bevették, még sok más körülménytől is függ. Vannak mérgek, melyek állás közben, különösen ha világosságon, vagy más szerves anyagokkal keverve tartatnak, sokat veszítenek hatásukból, pl. az akonitin ; vannak olyanok is, amelyek iránt ugyanazon állatfajnak különböző individumai különböző fogékonysággal bírnak. Még az emberek között is előfordul, hogy egyik embernél már heves mérgezést okoz olyan mennyiség is, amilyent a legtöbb ember gyógyszerként szokott bevenni. Az efféle fogékonyságot idioszinkráziának mondjuk, de sem