Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1902
— 28 „minden a' te szived nékem, el ne felejts!" Tudja Margit, hogy ö, a szegény leány, egyszerű szülök gyermeke, nem lehet a nemes és gazdag Ujlakynak felesége s elhatározza magát, hogy elhagyja Tétényt. El is megy Budára. Az ifjú szomorúan és bús szívvel tudja meg Margit távozását s csak azon gondolkodik, hogy mikép távolíthatná el a válaszfalat, amely köztük lévén, boldogságuk útjában áll s mikép kaphatná meg szerető édes atyjától beleegyezését. Az öreg Ujlaky is látja fia igaz, nemes szándékát, de segíteni ö sem tud. Sok szomorúságot látott Tétény kastélya, amikor egy napon egy levél ismét örömet hoz. Ballaghi őrnagy, Ujlaky jó barátja megírja, hogy Margit az ö leánya s csak azért neveltette azon egyszerű polgár-családnál, hogy leánya a legtöbbre becsülendő nemes egyszerűséget elsajátítsa. A boldogság szava volt ez, mely mindkét családnak meghozta örömünnepét, amidőn néhány nappal ezután Margit és Lajos egymáséi lettek. Vonzó, élénk elbeszélés „Margit", mely épen nem sejteti olvasójával a komoly, az életben annyiszor és annyira csalódott 73 éves öreg költőnket. Egy ifjú lelkesedésével s közvetlen előadásmódjával igaz életet visz a magában egyszerű, s mindennapi tárgy kidolgozásába. Feltűnő a közben előforduló több magyar szólásmód s a különféle nyelveken való éneklés. De az elbeszélés korhüségéhez nagyon is hozzáülik, ha egy külföldön iskolázott fiatalembert több idegen nyelven is megszólaltatja, mert ez a fiatalságnak általában szokása volt. Eddig, mig hivatalt viselt, Gruber csak szabad óráit szentelhette az irodalomnak; most, miután nyugalomba vonult, minden perez rendelkezésére állt volna, ha a folytonos munkában az öreg kor természetes kísérői nem akadályozzák. Mindig könyvtárában volt s jegyezgetett, de a sajtót már csak egy müve hagyta el. 1836-ban jelent meg utolsó müve „Sokrates Gespräche und Scenen aus Helena". Minden tekintetben meglátszik, hogy az életben már kifáradt, öreg iró terméke. Három részre oszlik ezen müve: 1. Sokrates beszélgetései; 2. Helena; 3. A klasszikusok apotheozisa. Az első és harmattik rész telve van atyai gondossággal irt jótanácsokkal, melyekben az ifjúságot a hazaszeretetre, az idegen nyelvek szükségességére, a tehetség lehető kiművelésére, a szülök szeretetére és tiszteletére, az igazságosságra buzdítja s oktatja, majd pedig a klasszikusokról ir a legnagyobb lelkesedéssel, mert ők voltak azok, kik Gruber