Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1901

- 37 — Gomera Kanári-szigeten, az ő Indiájának közelében gondolta. De már az a körülmény, hogy a néphit az első ízben említett gyümölcsöt valami ismeretlen tengeri növénytől származtatja, mutatja, hogy a távoli partokon sehol sem nőtt Lodoicea növény, még kevésbbé áll tehát ez eset Európa partjain azon tropikus növényekre, melyeket a Golfáramlat az Atlanti óczeáuon keresztül hoz, habár Engler közlése szerint újabban Upsalában sikerült az odahajtott Entada magvakat kicsiráztatni. Darwin és mások kisérletei azt bizonyítják, hogy a gyümölcsök és magvak nagy része, még azok is, melyek kemény, vastag burokkal vannak ellátva, csirázó képességüket rövid idő alatt elvesztik s így a növények elterjedését tengeráramok útján csak magában a tengerben vagy partjain lakó növényekre nézve lehet fölvenni, amelyek magvának a sós viz nem árt.

1) Kisebb álló vizekben áramlás nem lévén, a magvak sem terjedhetnek, de ha szél fú és mozgásba hozza a vizet, akkor egyik partról a másikra jutnak burkuk segélyével, mely az úszásra képesíti őket. (Pl. Carex vesicaria, Alisma, Butomus, Sagittaria, Spaugauium Nuphar.) * Ha a növényvándorlás e nagy fontosságú tényezőinek működé sét tekintjük, be kell ismernünk, hogy a föld lassú átalakulásának idejében a többi világrész is jobban érezte hatásukat, mióta azonban a föld jelenlegi nagyságát és alakját elérte, épen földrészünk Európa az, mely legtöbbet köszönhet nekik. Valóban felötlő nagy azon növények száma, melyek mesze világrészekből idegen éghajlatok alól kerültek össze, hogy mintegy állandó növénytárlalatot alkossanak. Európa oly szerencsés helyzetben van, hogy nemcsak kiváltságos éghajlatánál fogva hivatott arra, hogy a Flóra bájoló gyermekeit mind keblére ölelje, hanem azért is, mert az ó-világ két nagy földrészével épen keleten és délen jutott szomszédságba, honnan a keleti és déli erős légáramlatok jelentékenyen előmozdítják a növények költözködését. Az Urai-hegység növényválasztó határ ugyau, pl. az európai tölgyek, a hanga (Erica), a párlep (Calluna), teljesen hiányzanak Leunis : i. m. I. 772,