Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1901

— 32 — A pázsit fű-féle Spinifex squarrosiis nagy gömbölyű virágzatát Ausztrália száraz homoktalaján mérföldekre hengergeti a szél, míg a virág nedves helyre nem jut, ahol azután szétterjed s csakhamar gyökeret ver. Az articsóka különböző fajait (Cynara Scolymus, Cynara cardunculus) eredeti hazájukból, a Földközi tenger partjairól, DélAmerika Pampáiba is átvitték a bevándorló lakosok, ott azután a hosszú sertésszőrökkel borított magvakat a szél mindenfelé elfújta s most e bogácsfélék minden évben meglepő gyorsasággal nőnek s oly magas és sűrű erdőt alkotnak, hogy szinte sánczul szolgálnak a rabló indiánok betörései ellen. Az ázsiai mély sikokon, e kiszáradt tenger fenekén termő sós (szikes) növények az európai és ázsiai mély sikokat összekötő hidon át meglelték az utat a mi homokos pusztáinkra. Itt is, ott is kitépi őket az őszi vagy téli vihar a kiszáradt földből s átrohan velők réten-mezőn, mindenütt szórva magvaikat, míg valami mélyedésbe nem jutnak, hol száguldásuknak vége szakad. Ily esetek azonban, melyekben a szél a magvakat és terméseket a földön tova gurítja, aránylag mégis ritkábbak, sokkal gyakoribb az,- hogy a szél a magvakat a levegőn át röpíti. A juhar-félék, a gyertyán, szil, fenyő, kőrisfa magvai e czélból szárnyszerü nyúlványokkal vanuak ellátva, a hársfánál pedig a virágzati kocsán alatt levő levél teszi azt a szolgálatot, amit a többi termésen a szárnyak. Máskor a terméseken lapos és kiálló élek segítik a szelet e munkájában, pl. a sóska (Rumex) és a paszternáknál (Pastinaca). A vetési tarsókának (Thlaspi arvense) beczője szárnyas, a vitorlás viráguakhoz tartozó Entada hüvelye czikkekre van osztva és ezek mindegyike kevéssé élezett; a Nissolia hüvelyének hegye lapos éllé, szárnynyá nyúlik ki. Igen gyakori módja a magvak szétszórásának az, hogy a termésen vagy magon hosszú szőrök vagy szálló ernyők fejlődnek, amelyek ismét vagy szőrpamutok, vagy bőrszerü lebenyek. (Cynanchurn, Taraxacum, Scabiosa.) Máskor gyapjas csomók vagy pedig selyemszőrökből alkotott burokban vannak a magvak s így maradnak meg úszj$ a levegőben (Typha, Eriophorum, Trifolium, Rhus Cotiuus). Ismét máskor sajátszerű szőrfarkak tartják fenn rövidebb-