Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1901

— 27 — másrészt pedig mivel ide való bevándorlását egyáltalában nem is sikerült kimutatni.

1) A szerbtövis bevándorlásához hasonlóan éven kint más világrészek gyapjújával meglehetó's számban kapjuk Dél-Amerika, DélAfrika, Ausztrália birkalegelőin tenyésző növények magvait, amelyek között a Medicago spiuosa, a Martynia spinosa, Harpagophyton procumbens tűnnek ki. Más növények magvai is, melyek nincsenek horgokkal ellátva, jutottak már Európába úgy, hogy idegen tárgyakat szoktak a gyapotba burkolni, azért is a posztógyárak, különösen pedig a gyapot-tisztító helyek környékei, különösen a délfraucziaországi importáló helynek Montpelliernek közelében valóságos kis botanikus kertek. A terméseken, pl. iszalag (Clematis), kökörcsin (Pulsatilla) termésén levő tollas szálkák, a legtöbb fészkes virágú növény tollas bóbitája, melyek elég hajlékonyak is, könnyen beleakadnak a velük érintkező állatok gyapjába. Sokszor a növények magvai is horgokkal vannak ellátva, de vannak olyanok is, melyeknek magvai ragadósak. Az elsőkre hazai növényeink között elég példát találunk, pl. a bojtorján, a párlófü (Agrimonia), tejzsugoritófü (Galium), némely nefelejts; az idegen növényfajok közül nagy horgaikkal különösen kiválnak a Martynia proboscidea és a már említett Harpagophytum procumbens. Néha az egész termés horog alakú, vagy pedig hátra felé hajló kampóval van ellátva, amelylyel azután függve marad az állatok testén (Ornithopus, Coronilla scorpioides, Scorpiurus sulcata). Érdekes a Ciclamen Europaeum esete, amelynek gyümölcsnyele csavarszerüleg csavarodott és összehúzódott. Régente ezt úgy magyarázták, hogy azért van, hogy a termést, névszerint a magokat a földbe húzhassa, de ez nem felel meg a valóságnak, mert mikor késő őszszel a tok a föld alá kerül, a magok még éretlenek. Csak a következő nyáron érnek meg s mivel a gyümölcsnyél ekkor már elszáradt, ismét a felszínre kerülnek. A nyél alja rövid idő múlva elpusztul, a többi pedig a tokon ülő horgot képezi, mely az arra járó állatok lábára tapad. 2) *) Természettudományi Közlöny. 1881. 2Ü9. 2) Kerner: i. m. II. 808.