Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1901

— 24 — A tél idején melegebb éghajlat alá költöző madarak e nemű munkája rendszerint nem nagy fontosságú, mert a vándorlás kezdő­és végpontja rendszerint eltérő klimatikus viszonyok között van. 1) Hogy mily hatalmas tényezők a madarak a magvak tovaszál­lításában, bizonyítja az a tapasztalat, hogy a vihar a különböző madarakat sokszor igen nagy távolságra fújja keresztül az óczeánon, amely esetben megtörténik, hogy 3—5 angol mérföldet is megtesz­nek óránkint. E madarak begye különféle növények magvaival van telve, melyek minthogy a gyomornedv hiányzik, legtöbbször megtartják csirázó képességüket, sőt az állati test melegétől és nedveitől élettképességük csak fokozódik. Mig a mag a begyben van és nem került bele a madár zúzájába, megeshetik, hogy a madarat valamely ragadozó elfogja és föltépett begyének tartalmát könnyen szétszórja. Ismeretes, hogy a sólymok és baglyok szőröstül nyelik le prédájukat és néháuy óra múlva szőr- és tollgomolyokat köp­nek ki, melyek gyakran csiraképes magvakat tartalmaznak ; ha ezek alkalmas helyre kerülnek, könnyen kicsiráznak. A halak emésztő szer­veiben lévő magvak szárazföldre is eljuthatnak azon esetben, ha az ilyen halakat a gólyák, gödények, halászsasok elfogták és elhurczolták. Még a madarak uszó hulláiban lévő magvak sincsenek mindig elveszve, sőt amelyek életben maradnak, azoknak csirázó képessége csak fokozódik. 2) A keresztes-, ajakos viráguaknál a megnedvesített termések és magvak ragadós enyvet választanak ki, mely egyrészt a talajban való megszilárdítást czélozza, másrészt pedig arra való, hogy segít­ségével a magvak az állatok testére tapadjanak. (Colchicum, Arte­misia, Athene noctua.) A Bryonia, Lycium, Solanum nedvdús bogyói szintén rátapadnak az állatok szőrére vagy tüskéire. A Nuphar és Nymphaea nyálkás anyagba burkolt magvai közül sok megakad a szájzug tövistollai között; a madarak ugyanis, hogy e táplálékdús magvakhoz hozzáférjenek, csőrükkel szokták felkap­kodni. Ha most már csőrüket tisztogatják, akkor e magvak is felszabadulnak és kicsiráznak. Máskor a magvak mirigy-szőrök és nyeles mirigyek segítségé­vel tapadnak az állatokra. (Pisonia, Plumbago, Limnaea borealis, Cerastium glutiuosum.) x) Leunis : i. m. I. 773­2) Természet. V. évf. III. 2,

Next

/
Oldalképek
Tartalom