Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1901

— 19 Nagyobb városokban létesített virágos és botanikus kertekből a vidék flórájába vendégek, meghonosodó elemek kerülhetnek vagy szökhetnek. Falvak körül pedig egyes uraságok kertje az idegen növényjelenségek szolgáltatója és terjesztője. (Solidago Canadensis, Oxalis stricta, Rudbeckia laciniata, Cbenopodium Botrys) s néhol a bevándorolt idegen növény-polgár népies nevet is kapott, mint a bárányfark, szerbtövis, vadseprő (Erigeron Canadensis), koronavirág vagy csipkefa (Robinia Pseudoacacia) népies nevek igazolják.

1) Az újabbkori növényvándorlások között egy sem okozott annyi feltűnést, mint a számos idegen növény föllépte Francziaország csatatereiu, Páris nyugati és déli környékén a német-franczia háború alkalmával. A sok idegen növény oly nagy számban lépett föl e helyeken, hogy még a botanikus körökön kívül is feltűnést keltett. Az újonnan föllépett fajok nagyobbrészt a földközi-tengeri tartományokból, különösen Algirból származtak, honnan a háború ideje alatt — különösen télen — a franczia hadsereg lovai számára szénát hoztak. A fajok egy része valószinüleg déli Olaszországból és S/icziliából, valamint déli Oroszországból és az OsztrákMagyar birodalomból vándorolt be, honnan a franczia kormány zabot vitetett. Nevezetes az a tény, hogy a német seregek nem hagytak hátra hasonló nyomokat, csak a Vicia villo3a Rth. (kaszanyüg) felül bizonyos, hogy a németek vitték be Francziaországba. A bevándorolt növények között a pillangósok családja igen erősen van képviselve és Munbv szerint e család növényei kiválóan nagy számban lépnek föl Algírban; ezen családból megint a Medicago és a Scorpiurus-nem fajai mutatkoztak nagyobb számban, mert ezek a horgos tüskékkel ellátott gyümölcseik miatt inkább alkalmasak az elhurczolásra. Buja föllépésük valószínűleg abban találja magyarázatát, hogy a háború következtében e helyeket, melyek azelőtt nagyon silány növényzetüek voltak, rendkívüli mértékben feltúrták és megtrágyázták, 3—4 év múlva bekövetkezett eltűnésük pedig annak az eredménye, hogy Francziaország nedves őszi időjárása a bevándorolt növényeknek nyáron kiszórt magvait igen korán indítottta csírázásnak s a fiatal növények télen a hólepel hiánya miatt Közép') Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz. 1891. 4. 3*