Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1901

- 16 — ívalaku nyélen nyugszik. Ha már most valamely idegen testtel a kehelyre felülről nyomást gyakorlunk, a kehely nyele, mint a toll, megfeszül, lia pedig a nyomás megszűnik, a nyél visszatér előbbi helyzetébe és a kehely nyilásába rejtett diócskák nagy erővel kidobatnak. (Monarda fistulosa, Scutellaria.) Sokszor a termés falán hegyes és a mellett hygroskopikus tövisek nőnek, melyek a környezet nedvességtartalma szerint folytonosan változtatják helyzetüket és e közben a beburkolt termést vagy a magvakat is bizonyos irányban tova dobják. (Secale fragile, Crupina vulgaris,Trifolium stellatum, Avena pratensis, Avenas terilis.

1) * Sokkal fontosabb azonban a növények passziv vándorlása, amennyiben gyorsabban megy végbe s gyakran aránylag rövid idő alatt átváltoztatja az illető vidék flóráját. A passziv vándorlást előidéző tényezők közt első helyen áll az ember, utána következnek az állatok, viharok, levegőáramlatok s végül a hullámok gyors és sokszor szembeszökő működései. Az ember szüntelenül háborgatja a növények eloszlásának természetes törvényeit, maga köré igyekezvén gyűjteni az idegen növényeket is, melyeket anyagi jólétére nézve hasznosaknak hisz. Kényszeríteni akarja a forró földövi típusokat, hogy honi növényeink életviszonyaiban osztozzanak s úgy éljenek, szaporodjanak maguktól, mint az ide való tipusok. Minduntalan hallunk aklimatizálásról és honosításról s mégis hányat találunk e divatos tan legbuzgóbb barátai és párthivei között, akiknek az aklimatizálás, honosítás szók értékéről csupán felszínes fogalmuk van. Ha az idegen növény ugyanolyan vidékre való, mint amilyen annak a helynek a klimája, ahová át akarjuk vinni, akkor az eljárás honosítás és semmi komoly nehézséggel sem jár; a növény ez esetben úgy változtat hazát, hogy egészen magtartja előbbeni életmódját. Aklimatizálni a növényeket, vagyis megtenni, hogy a növény egyidejűleg az áthelyezést is, meg az életmód megváltozását is elviselje, körülvenni magunkat oly növényekkel, melyek talajunktól idegenek, az kétségen kivül egyike a legirigylendőbb képességekKerner : i. m. II. 781.