Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1901
- 13 — Megtörténik az is, hogy a növény földalatti részén néhány rügy támad, földfeletti részei pedig a vegetáczió időszak végén elszáradnak, a téli nyugalom elteltével azután e rügyek sarjakká válnak s hosszú gyökeieket bocsátanak a földbe. A főtörzs ezután nemsokára elpusztul s egymás mellett annyi különálló törzs keletkezik, ahány rügy támadt az előző évben. Ilyen sarjakat találunk a Vaucheria clavatánál, sok zuzmónál és mohnál (Grimmia, Sphagnum acutifolium, Andraea, Hylocomium splendens), sok dudvánál (Cirex stricta, Festuca saginata, Gynerium argenteum, Saxifraga muecoides, Gnaphalium Leontopodium, Primula minima, Valeriana celtica, Eriophorum saginatum). Máskor ismét földalatti szárukkal, rhizomájukkal (Achillea Millefolium, Iris arenaria, Juncus trifidus, Betonica grandiflora. vagy a rhizomából fejlődő sarjakkal terjednek. (Dentaria, Anemone, Asperula odorata, Epilobium angustifolium, Typha latifolia, Equisetum hiemale, Hypnum, Batrachium). A Populus tremula, Lycium barbarutn, Rubus Idaeus, Sambucus Ebulus, Linaria vízszintesen futó gyökereket hajtanak, melyeken sarjak felődnek s ezek a közös kiindulási pontot képező gyökér elpusztulása után mint önálló, külön törzsek tűnnek fel. így van ez a Helianthus tuberosus, Circaea alpina-nál is. 1) Földfeletti sarjakat hajtanak a gombák (Pénicillium glaucum), zuzmók (Parmelia conspersa), máj- és lombmohok (Hypnum Halleri, Radula complanata, Anotnodon viticulosus). Indái vannak a Polytriclium, Sphagnum, Vinca major, Vesica lierbacea, Ranunculus reptans, Rubus Idaeus, Fragaria vesca, Glechoma hederaceum stb. növényeknek. A magvakat bámulatos gazdagon termi és pazar kézzel szórja a természet. Ki számlálhatná meg a berki fák, a nyárfák, füzek magvait 0 ki venné számba, hány parányi magvat hoznak létre a forró égöv orchideái és más növényei? A tovaterjedés elősegítésére a magvak a legkülönfélébb segédeszközökkel vannak ellátva; a fenyő, a szil és a juhar magvai finom könnyű szárnyakkal, a bogácséi szőrökkel, hogy mindezeket a legkisebb szellő tovaröpíthesse ; sok más mag, pl. a bojtorjáné horgas tövisekkel van borítva, melyekkel beleakadnak az ember 1) Kerner : Pílanzenleben II. 735.