Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1901

— 10 — magvai tehát passzív úton-módon hurczolódnak szerteszét s ennek következtében azt mondhatjuk, hogy a növények csirájukkal, vagyis magzatkorukban vándorolnak. Az emberiség története a bizonytalanság homályából bontako­zik ki, a népek vándorlásának aprólékos mozzanatai általában el­mosódnak, hogy remélhetnénk tehát a növények ó'skori vándorlá­sáról hiteles följegyzéseket? Sőt az emberiség történetét már régibb idő óta irták, midőn végre hosszú idők eltelte után eloszlott az a vélemény, hogy a növények egy helyhez kötött teremtmények s a botanikusok figyelme a növények vándorlása felé is fordult. 1) Különböző flóraterület őselemei réges-régen keveredtek egy­mással s ma már a kontinensen talán a legelhagyottabb szigetek kivételével alig van vidék, amelynek flórájába több-kevesebb ide­gen vendég vagy jövevény nem keveredett volna, ha ott állandó polgárnak sokáig meg nem maradt volna is. így támadt a kozmo­polita növény, melynek a megélhetés föltétele mindenütt megfelelő. Ma a természetes flórákban a jövő-menő idegen polgárokat is kellő figyelemre méltatjuk s megtelepedésük vagy meghonosodásuk korát, okait és körülményeit fürkészszük és följegyezzük. írott hagyományaink nem maradtak ugyan arról, hogy az ős­időkben minő uton-módon keveredett vagy változott meg egy-egy természetes flóravidék növényzete, de aki a természet nagy könyvét megtanulta olvasni, az a vidék növényzetének finomabb vonásaiból a növények szervezetének harmóniájából, valamint a termőhely viszonyaiból is sokat meg tud magyarázni s a benszülött vagy oda­való megegyezőbb kiilsejii növények között könnyen felismeri a más szervezetű jövevényt úgy, mint az embernek eltérő ruházatá­ról vagy viseletéről könnyű megismerni az idegen utast vagy a vándor embert. Az egész természetes fllórának vannak bizonyos jellemző vonásai, amelyeknek vizsgálatából a multak változásaira is lehet következtetni. 2) A növényvilág ősmultjának ilyen beszélő emlékei a növény­kövületek és lenyomatok a föld belsejében. De sok helyen a zöl­delő növényszőnyegben is olyan élő emlékmaradványok ismerhetők Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz. 1891. 1. 2) Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz, 1891. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom