Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1901

_ 7 — változatosabb alakú területen egyenlőtlenül vannak eloszolva s azt a szembetűnő törekvést árulják el, mintha a terület egy pontján akarnának csoportosulni, amely pontot tenyészeti pontnak nevezünk s mintha az említett ponton keletkeztek volna és onnét sugárszerüleg ágaztak volna szét azon határokig, melyeket a biologiai feltételek szabtak eléjük.

1) Sok olyan tipus van, melynek csak egy-egy tenyészeti-teremtési középpontja van, de vannak olyanok is, melyek több ilyen, egymástól gyakrau áthághatatlan akadályok vagy igen uagv távolságok által elkülönített középpontokat mutatnak. A jelenkor növénygeografiájára nézve legnehezebb kérdések egyike, miért van némely növényfajnak csak egy hazája, egy eredeti tényező középpontja (czédrus a Libanon- és Szíria igen csekély területén), ellenkezőleg miért fordul elő más növényfaj különböző, egymástól gyakrau igen távol eső régiókhoz tartozó helyeken? Erre vonatkozó ismereteink csekélyek s azért minden utazó, ki e titokteljes tünemények okával foglalkozott, a maga módja szerint értelmezte a tényeket s gondolt ki új meg új rendszereket. E megoldási kísérletek két föltevés körül csoportosulnak, melyek egyike csak egy, a másik ellenben több eredeti teremtési középpontot enged meg. Az első szerint a növényi élet a földfelszínnek egyetlenegy pontján keletkezett s a korszakok folytán onnan sugárzott szét lassankit az egészre, a másik ellenben azt állítja, hogy a teremtő hatalomnak a dolgok kezdetén egyidejűleg vagy egymás után kellett e növénynépességek első csiráját azokon a helyeken leraknia, ahol ma találjuk őket. Az előbbi szükségkép föltételezi a költözködés lehetőségét, iparkodik fölfedezni azt a kiváltságos helyet, melyen az első növények megjelentek, kimagyarázni a költözködéseket, mily hatások kedveztek nekik, mely akadályok gátolták őket s mely véletlen körülmények közrehatása folytán fordulnak elő ma bizonyos típusok egy-egy igen korlátolt pontján a földnek, mig mások egymástól gyakrau igen távol eső helyeken vannak elszórva. A tudósok egy része az eredeti teremtési középpontot az egyenlítői régiónak valamelyik igen magas hegyére, a másik része pedig a földsarkokra helyezte. x) Emery : i. m. 421.