Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1897

BEVEZETÉS. Hazánkban is, mint Európának többi országaiban, a középiskolák a protestautismusnak feltámadásáig egészeu az egyház vezetése alatt állottak. A káptalani és a szerzetes iskolákban sajátították el a tanulni vágyó ifjak azokat az alapismereteket, a melyek képesítették ó'ket arra, hogv az egyetemeken előadandó tantárgyakat kellőleg felfoghassák és megtanulhassák. A midőn a török háborúkban az egész országban mindenfelé csatazaj hangzott, az iskolák jobbára szüneteltek. Midőn azonban a 1 T-ik század közepén a nagyon is elhatalmasodott protestanti-mus ellen a katholikusok részéről hazánkban is megindult az elleureformatio, a jezsuiták, pálosok, benczések nemcsak a szószéken küzdenek a protestánsok ellen, hanem a protestánsok példájára iskolákat állítanak, a melyekben az egyes szerzetes főnökök állapították meg a tanítás tervét. Ily külön tanítási tervük volt a többi közt hazáukbau a jezsuitáknak, ép úgy mint a pálosokuak. A kettő közül mi a pálosokét tartjuk helyesebbnek és czélra vezetőbbnek ; mert, míg a jezsuiták iskoláikban majdnem egyedül csak a latin és görög nyelvnek az elsajátítására törekedtek, más tárgyakból csak a legelemibb dolgokat tárgyalták: addig a pálosok, elvetvén a görög nyelvet, csak a latin nyelvet tanítják, de alaposan; azonbau mellette még a reáltudományokra, a számtanra és a rajzra is nagv súlvt helyeznek s azt állítják a pápai főiskolájukról, hogy abban e két tárgyat oly alaposan tanítják, hogy épen e miatt messze liires a pápai pálos iskola. S így volt ez a többi szerzeteseknél is, a melyek II. József császár előtt tanítással foglalkoztak: saját módszer és a rendfőnök felügyelete divott iskoláikban. Ezek az állapotok azonban 1775-ben egészen megváltoztak. Mert ebben az évben adta ki Mária Terézia a Marx Gratian kegyesrendi szerzetes által kidolgozott és az udvari tanügyi bizottságtól elfogadott s a királynőtől 1775-beu szentesített Ratio Educationist, a melv, a midőu meghatározza az iskolák beiszervezetét s egyöntetűséget létesít azokban, egyszersmind az első megnyilatkozása az államhatalom mélyre terjedő és nagymévü beavatkozásának a szerzetesi iskolákbau is. Megszüut tehát ez által az egyes szerzetes reudfőnökök kizárólagos befolyása s ennek helyébe lépett az állam mindenre kiterjedő intézkedése, a mely sokszor bénítólag hatott az iskola szabad fejlődésére. Az egyes rendfőnökök joga csak az igazgatók és tauárok kinevezésére nézve maradt fenn, de ezeket is be kellett jelenteni az államhatalomnak s azok működhetése annak