Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1897
— 43 — aranyos főkötő, tősgyökeres magyar viselet az asszonyok öltözetét ; a párta meg a leányok fején lett általános. 1) Az 1860-ik év országszerte a tüntetések esztendeje volt a bécsi kormány ellen ; mert ezt az évet tűzték ki Magyarország teljes elnyomására, minthogy azt gondolták a bécsi urak, hogy tiz esztendei elnyomás elég volt a magyart németté tenni. Hogy ez nem így történt, az nem az osztrákokon mult, hanem igenis a magyar nemzetnek a tüntetésekkel kimutatott azon fenyegető hangulatában, a melyre, ha még továbbá is elnyomással felelnek, újólag nagy zavarok támadnak az országban. 2) Ezekben a hazafias tüutetésekben a benczés tanári kar is élénk részt vett, sőt az iskola falai között tanítványaival maga is rendezett holmi kisebbszerű tüntetéseket, a melyeknek hatása még az iskola falain is túlhatott. Sőt azt mondhatjuk, hogy ezen iskolai tüntetések az országos tüntetéseket néhány évvel meg is előzték. Mert a tanári kar kitartó erélvével nemcsak azt tudta a Bach-korszakban kiviuni, hogy a gymnasiumban minden hivatalos nyomát daczára egyetlen tárgyat sem adtak elő németül s hogy a vészes napokban az egész tanári kar a magyar nemzetiség lelkes őre volt, hanem felül reá az iskolai év végével tartatni szokott diszvizsgálatok valóságos erős hazafias színezetű ünnepélyek voltak, a melyeken a város legválogatottabb közönsége valláskülönbség nélkül örömmel és nagy számmal szokott megjelenni, s a melyeken Szabó Imre, a későbbi szombathelyi püspök, ekkor iszkászi plébános, a ki maga is buzdító beszédeket tartott, sőt ezenfölül még jutalmakkal serkentette a tanuló ifjúságot a magyar nyelv buzgó művelésére. 3) Midőn pedig a tüntetések Pápán is elkezdődtek, a tanári kar 1860. ápr. 26-ikán az összes ifjúsággal részt vett a templomban gróf Széchényi István lelki üdvéért mondott ünnepies gyászmisén s junius 3-ikáu maga is templomi és iskolai ünnepséggel ülte meg az ifjúság újonnan szerzett uiszes zászlajának felszentelését, a melyen a zászlóanyai tisztet a vértanú Batthány Lajos grófnak a neje teljesítette. Füssy Tamás igazgató a templomban a szószékről a zászló jelentéséről mondott hazafias szép beszédet, a mely miatt az osztrákok fekele könyvébe került, 4) a kik már előbb is kiadták Pap Miklós szolgabírónak a rendeletet, hogy Füssyt folyton szemmel tartsa és foglalkozásai közben meglepje, ha váljon nem olvas-e, vagy ir-e valami osztrákellenes dolgokat. Pap Miklós többször meglátogatta Füssyt, de soha sem akarta meglepni. 5) A második nagyobb tüntető ünnepséget a következő évben tartották szintéu Battháuyné jelenlétében, a midőn a grófnétól adományozott diszes szalagot tűzték fel a zászlóra. Mindkét alkalommal a tanulók hazafias költeményeket szavaltak. a Hymnust és a Szózatot énekelték. 6) E mellett a tanárok, különösen Füssy, Vaszary Kolos és Méry Etel emelkedett irodalmi munkálkodásukkal igyekeztek az intézetre fényt deríteni, a melyért nemcsak a főapát dicsérte őket meg 7) hanem még Sopronból a helytartósági osztály is, a midőn annak az Ifj. Plutarhot beterjesztették, az köszönetet mondott nekik !) Pléb. Diarium. 2) U. o. a) Kürcz : Füssy T. Keszthelyi újság 1890. márcz. 2H 4) U. o. és Tanodai Lapok 1860. s) Kürcz. stb. 6) Tan. Lap. 1861. '•) Házi Levt. 1853.
