Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1897

A schwecháti ütközet után megkezdődött. Pápán is a rendes katonaállítás, a melyet Hunkár Antal, kormánybiztos, oly szigorúsággal vitt keresztül, hogy a helyettesítésről szó sem lehetett. Mindenkit, a ki arra alkalmas volt, katonának soroztak. Földmíves, iparos, hivatalnok, sőt be nem esküdött kispapok is kato* nákká lettek. Több negyedik osztályú deák is fel akarta vétetni magát, de mivel nem voltak még 14 esztendősek, a felvételt tőlük megtagadták. Azért Győrbe mentek, a hol a katonai parancsnokság teljesítette kérésüket.

1) Intézetünk növendékei közöl három negyedik osztályosról tudjuk biztosan, hogy a szabadságharczbau résztvettek és pedig: Berki Sándor, született Pápán, 15 éves, Dugovics Miklós, sz. Dömölkön, 15 éves, Horváth Lajos, sz. Sümegben, 14 éves, csaptak fel 1848/9. isk. évben honvédnek.

2) Ezek után a gymn. épület még egyszer szolgált a katonaság elhelyezé ére, a midőn Perczel Mór jobbára német mesterlegényekbó'l álló hadserege 1848. decz. 2o-én abban tartózkodott.

3) Még egyszer akarták az intézet két osztályát, és pedig az iskolaév folyamán a katonaság számára lefoglalni, de e terv az igazgató erős ellenállásán és az egyik tanár szókimondásán hajótörést szenvedett.

4) Ugyanis a Bakonybél mellett vivott s a magyar guerillákra nézve szerencsétlen ütközet után, 1849. márcz. hóban, Pápát nagyszámú osztrák katonasággal rakták meg. A mely azonban nemsokára elvonult, csak egy gyalogkapitány maradt itt néhány száz horvát önkéntes nemzetőrrel, a kiknek azt mondták, hogy csak hat hétig kell szolgálniok, de miután már majdnem hat hónapig állottak fegyverben, nyugtalankodni kezdtek, s éjjelenként 10—15-ként a városból megszökdöstek. Ekkor történt az, a mit az utókor el sem akar hinni, hogy a pápaiaknak kellett saját ellenségeiket a város végén őrt állva a tisztektől kapott fegyverekkel őrizni s a netán elfogott szökevényeket a városba vissza kisérni.

5) I)e minthogy a pápaiaknak minden ébersége daczára, a kiknek szinte mulatság számba ment, hogy ellenségeikre vigyázhattak, a szökések nem hogy fogytak, hanem inkább szaporodtak : a horvát katonák parancsnoka egy helyre akarta a helyőrséget szállásolni. E végből Yillax polgármesterrel a benczés gymnasium igazgatójához ment, hogy a gyinnasiumot engedje át kaszárnyának. De az igazgató erre semmiképen sem volt hajlandó reá állani, minthogy ezt a maga hatalmából úgy sem tehette, mert rendes iskolai idő volt; hanem felhívta a kapitány és a polgármester figyelmét a kálomisták iskolájára, a melybe úgy sem járt senki sem. Mind e mellett foly- az alkudozás és az ajálgatás, hogy az igazgató az első osztályt tegye át a benczések nyári ebédlőjébe, a második osztálynak meg majd a város ád helyet a városházának egyik udvari szobájában. Sőt a városkapitány még oda is súgta az igazgatónak, hogy csak engedjen, mert pár hét alatt már egy horvát sem lesz a városban, mert megesküdtek, hogy húsvétra mind otthon lesznek. E közben néhány nap múlva a városi kaszinóban Bády Izidor benczés tanár nagyon kikelt a polgármester intézkedése ellen, s őt rossz katolikusnak nevezte, *) Pléb. Diarium 2) A pápai k. Gymnasiumban járó Ifjúságnak sorozata. 1849. 3) Wéber feljegyz. 4) Wéber feljegyzés Pléb. Diarium 5) Pléb. Diarium. 3*