Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1897

- 28 — melyekeu senkit sem eresztettek át, a kinek útlevele nem volt ; de azért a choiera átugrotta a kordonokat s útlevél nélkül is bejött Pápára, jóllehet a városi deputáczió eleget ülésezett s számtalan óvóreudszabályt hozott, a melyek jobbára igen viszásak voltak. Szeptemberben már oly nagy mértékben dühöngött, hogy volt nap, a midőn a 90-et is meghaladta a holtak száma. Dühének az orvosi tudomány nagyon keveset tudott ártani, mert az orvosok sem ismerték még a baj mivoltát, azért csak tapogatództak, a minek következtében egyesek háziszerei kaptak különösen hírre; ilyen híresek voltak a grúíi praefectusnak, Bezerédynek a cseppjei is. A plébániai papság a Ferenczrendiekkel együtt naphosszat gyóntatott és temetett; mivel azonban ezek nem győzték, a benczések is egész nap járták a betegeket. S hogy a gyóntatok gyorsabban mehessenek a város kocsit adott alájuk. Oly sok volt a betegek száma, hogy a gyóntatok egyszerre 10 —15 szent ostyát is vittek magukkal. Folyton jártak s még sem lett baja egyiknek sem. Ezt nem tették sem a kálvinista, sem a luthrános papok, a miért is Osváld Dániel, ret'. ügyvéd, a „Kolerát kergető deputáczió" czimű vígjátékában a református sirásó segédjének ezeket adja a szájába: «Komisz ez a mi vallásunk, Mert lia elér hallomásunk. Sem papunk nincs, sem gyónásunk Készen van elkárhozásunk.» A cholerában, a mely novemberben szűnt meg, Pápán elhaltak 900-ou felül. Első volt közöttük Lévi Salamon zsidó, az utolsó Sikos lutheránus tiszteletes. ') Eközben a főigazgatótól levél érkezett, a melyben jelentette, hogy a Helyt. Tanács a kolera dühöngése miatt az iskoláknak a megnyitását okt. 15-ike helyett bizonytalan időre elhalasztották. Később október 8-ikáu jött egy másik rendelet, a melyben tudatták, hogy a mivel a kolera megszűnt, az iskolák november 1-én megnyítandók ;

2) a mi meg is történt, habár egyik-másik helyen pár nappal később, mint Pápán is, a hol a Veni Sanctét november 3-án tartották.

3) A himlőoltás. Veszprémmegye gyűlésen 1833. január 7-én Pukly Ignácz megyei főorvos azt indítványozta, hogy a Helytartó Tanács 1832. okt. 9-én kelt rendelete értelmében az iskolába a növendékeket csak úgy vegyék fel, ha kimutatni tudják, hogy a himlő elleu beoltották őket, vagy már himlőn átestek. A megye ezen rendeletét Zsoldos Ignácz főbiró adta tudtára a pápai benczés igazgatónak.

1) A pápai református könyvnyomda és a benczés censor. A dunántúli superiuteudentia 1836-bau folyamodott a Helvt. Tanácshoz, hogy Pápán a collegiumbau könyvnyomdát állíthasson. Még meg sem kapták a reformátusok az eugedélyt, már is azzal fordultak a Helyt. Tanácshoz, hogy a benczés igazgató, a ki a benczéseknek Pápáu való letelepedésétől fogva a városi censor 1) Wéber feljegyzése. 2) Győri föigazg. Prot. 1831. 3) Gymn. Prot. 1831. 4) Főigazg. Prot. 1836.