Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1897

— 149 — Zászlószentelés 1860-ban. A benczés gymnasium zászlóját, a mely már 50 éves volt, az idő igen megviselte. Azért a lelkes tanári kar aláirási ivet bocsájtott ki, hogy új lobogót szerezhessem A gyűjtés eredménye miuden reményt felülmúlt; mert rövid idő alatt közel 90 frt jött össze, a melyből uebéz selyem zászlót szereztek, a melyet 1860. június 3-án, Szentháromság napján, nagy üunepiességek közt szenteltek meg. A zászlóanyai tisztet a hazáért vérét ontott Batthyány Lajos gróf özvegye viselte, a ki Elemér fiával, Ilona leányával, testvérével Zichy Jáuos gróffal és Keglevics Béláné grófnéval a reá váró közönség nagy lelkesedése között vonult be a benczés templomba. A megáldás a benczés templomban délelőtt 10 órakor történt. A város plébánosa mosótzi és remetei Kőszegi József, Veszprém egyházmegyei czimzetes kanonok, káplánjainak segédlete mellett először csendes misét mondott, azután a zászlót megáldotta ; a mire a szokásos szegverések törtéutek. Az első szeget a zászlóanya, a másodikat a szentelő plébános, a harmadikat a tanári kar nevében az igazgató, a negyediket a benczés szerzet nevében a székház főnöke, az ötödiket az ifjúság nevébeu egy 4-ik osztálybeli tanuló verte bele. Ezután a gymnasium igazgatója Füssy Tamás lépett a szószékre s a zászló jelentőségéről s a rajta levő szentképekről oly jeles beszédet mondott, hogy még a jelen volt protestánsokat is mélyen meghatotta. Isteni szolgálat után a vallás és társadalmi különbség nélkül nagy számmal egybegyűlt ünneplő közönség a templomtól a gymn. ajtajáig kettős sorfalat képező s kezeikben kis nemzeti zászlókat lobogtató tanulók között vouult a gymnasium Ízlésesen feldíszített museumába, a hol a tanulók szép szavalatokkal gyönyörködtették az egybegyűlteket. A szavalatok közt legjobban tetszett Mindszenty Gedeon „Ki kell gönygyölni azt a zászlót" cz. költeménye. A min nem csodálkozhatunk, mert már az oly sokáig elnyomott magyar szabadság szele kezdett nyugatról lengedezni. A bezáró beszédet szintén a gymnasium igazgatója mondotta, a ki röviden körvoualozta a gymnasium történetét s felsorolta azon jeles férfiakat, a kik itt tanultak. Az ünnepély nagy hatást keltett. A katholikusok örültek sajátukon, a protestánsok pedig ép úgy a tanári kart, mint az ifjúságot dicséreteikkel halmozták el.

1) Egyedül a uémet szolgabíró boszaukodott, s tán megakadályozza eme hazafias számba menő tüntetést, ha Batthyány Lajosné nincs jelen.

2) A diszes, 200 frt értékű nemzeti szinü emlékszalagot, a melyet maga a zászlóanya ajándékozott az ifjúságnak, 1861-ben a keresztjáró napok előtt levő vasárnap délutánján tűzték fel az ifjúság lobogójára. Maga a grófné, a ki ismét Elemér fiával s több más főrangú ur és hölgy társaságában jelent meg, saját kezével köté fel a szalagot. Az ünnepélyen résztvettekre igen jó hatást gyakorolt azon szép egyetértés, a mely a kath. gymnasium és a ref. kollégium ifjúsága közt ezeu alkalommal nyilvánult. Ugyanis az utóbbinak dalárdája éueklé a Hiador által erre az alkalomra szerzett zászlóhymnust. A kath. gymnasium ifjai pedig több zenedarabot adtak elő, szavalatokat tartottak s végül a Hymnust és a Szól) Pápai pléb. Protocollum. 1860. 2) Füssy Tamás elbeszélése.