Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1897

— 133 — A tanárok irodalmi munkálkodóm. (1806—1896.) A pápai kath. algymíiasiumot vezető benczék közt annak daczára, hogy az igazgatóra hivatalos dolgain kivül a nagyon sok kellemetlenséggel és irkafirkával járó könyvbiráló tisztet (censor) is reá tolták, a tanárokat pedig az osztálytanítás testet és lelket ölő munkája fárasztotta : mégis letelepedésük első évtizedeiben is találkoztak többen, a kik szabad idejüket a múzsáknak szentelték. Kovács Márk, Bajcsi Jakab, Zsoldos Ferencz, Polgár Incze, Horváth Timót, Intay Vazul, Waldmayer Márton részint alkalmi szónoklataik, részint kisebb magyar és latin költeményeikkel tűntek ki ; sőt Ramóczy Valérián pápai tanár korában nyerte el Szavalattudományával 1838-ban a Kisfaludy-Társaság pályadiját s irta meg ugyanezen évben Nemzeti iskolai szótárát (magyar-német és német-magyar rész.

1) Irodalmi munkálkodásuk fénykora azonban édes hazánk elnyomatása és ébredési korszakára, az ötvenes és hatvanas évekre esik. Valódi kis irodalmi kör keletkezett a tanárok közt (a melyet tán főmuukájuk után Plutarch-körnek nevezhetnénk) oly értelemben, hogy a tanárok mindegyike igyekezett az elnyomott hazának bilincsekbe vert irodalmát tollal is szolgálni s ez által a fiölszinre került jobbára tanügyi kérdéseket megvilágítani s az ifjúságot jó és hasznos olvasmánynyal ellátni. A tanügyi kérdések megvitatására leginkább a Lonkay Antaltól szerkesztett Tanodai Lapokat használták, a melyben Füssy Tamás és Vaszary Kolos pályadíjat is nyertek.

2) Az ifjúsági irodalom előmozdítására Füssy Tamás, Vaszary Kolos és Méry Etel 1858-ban megindítják az Ifjúsági Plutarchot, a melynek 6 kötetében „a haza katholikus ifjúságának szivébe a vallásos műveltségnek minél szélesebb utat nyitni törekszenek, s a legjobb irányú elbeszéléseket is felülmúló életrajzok által szólnak az ifjú szívhez."

3) Továbbá a Füssy által szerkesztett Szünórákban (I—IV. 1861 — 1864.) verseket és elbeszéléseket nyújtanak a hasznos szórakozást koreső tanulónak. De nemcsak ezek, hanem, mondhatjuk, az akkor létezett összes lapok és szakfolyóiratok megtalálják bennük a a lelkes munkatársakat. A vezérszerepet főleg Füssy viszi. Hozzácsatlakoznak Vaszary, Méry s ezek után csoportosulnak Jalsovits Aladár, Vincze Paulin, Nyulassy Antal, Nóvák Ede, Ocsovszky Kázmér, Tóth Incze, Gallik Oszvald, Mórocz Emilián és több mások. Füssy Tamás, a ki a német és franczia lapokban is (köztük a Monde-bau) ismerteti hazánk állapotait s ezáltal előmozdítja azoknak helyes ismeretét, élénk levelezésben állott Gaumme-al, a jeles franczia kath. iróval, mindenre kiterjeszti irodalmi munkálkodását, de mégis legjobban szeret a történelmi és társadalmi kérdésekkel foglalkozni. 1851 — 1856-ban ő irja a programmértekezéseket. 1851-ben Földrajzot ir a gymn. első osztálya számára, a melyet még elfogadnak a soproni kerület (Bezirk) tanügyi dolgait vezető német beamterek. Nem így 1853-ban Alladalomtanát, a melyet nem a legszebb birálat mellett vetnek vissza, mert x) Scriptores Ordinis S. Benedicti, qui 1750—'880. fuerunt in Imperio AustriacoHungarico Vindobonae 1881. 2) Tanodai Lapok 1859. 3) Tanodai Lapok 1858. év. 19. sz.