Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1897
- 128 — äz 1806-ban, a ki kérve kérte a főapátot, hogy szakitson ki 4 növendékpapot a tanulmányaikból s küldje őket Pápára tanítani, a kik azután ott a főigazgatónak teljes megelégedésére működtek. 1) Akkor azonban jók voltak a uövendékpapok is, csak tanárok legyenek Pápán, mert senki sem akart az eltörült pálosok közül tanítani 2) s 1805/6-ik évben többször megtörtént az, hogy a három osztályban csak egy ember volt egészséges, az tanított. Különben azon semmit sem kell csodálkoznunk, hogy néhány évig Pápán jobbára növendékpapok tanítottak. 3) Hisz az alig visszaállított szent Benedekrendnek egymás után rövid időközökben oly sok iskolát kellett átvennie, hogy képesített tanárokkal lehetetlen volt azokat mind ellátnia. Különben is a pápai gymnasiumbau már 1825-től kezdve mind felszentelt papok és képesített tanárok tanítottak, holott a piaristáknál és a protestánsoknál csak újabb időben jött az szokásba, hogy növendékeket nem alkalmaznak iskoláikban. Minthogy báró Eötvös József 48-iki közoktatásügyi miniszter uj tanrendszert, állami tanképesítő vizsgálatot s a tanári állomásoknak pályázat utján való betöltését helyezte kilátásba : 4) a benczésrend a bakonybéli tanárképző intezetet 1848-ban beszüntette s elhatározta, hogy a hittudományi tanfolyam bevégzése után fogják a rend tagjait a tanári pályához megkívántató tudományokban gyakorlatilag kiképezni, hogy a már érettebb koruakra nézve a tanárképzésnek annál üdvösebb hatása legyen. 5) Azonban az 1848 és 1849-iki háborús zavarok, a melyek a rendet sok növendékétől megfosztották s azután meg a Bach korszakban a 3 főgymnasium és 3 algymnasiumban a tantárgyak és tanórák szaporításával beállott több tanár alkalmazásának szüksége akadályozták a benczés rendet abban, hogy határozatát életbe léptethesse. Tbún miniszter sürgette ugyan az 50-es években a tanári vizsgálat letevését 6) s a miniszter felhívására a főapát többször fel is hítta a pápai tauári kart, hogy Bécsbe menjenek, 7) mivel azonban a tanárok nagyon jól tudták, hogy a tanári képesítésnél nem a kellő tudomány, hanem a német érzelem a fő s hogy az egész tanári vizsgálati ügy a szerzetesek iránt ellenséges indulattal viseltető férfiak kezében van, 8) a tanárok közül egy sem vállalkozott a bécsi utazásra. Midőn a magyar korszak életbe lépett, azoktól a szerzetesektől a kik már 1861 előtt tanítottak nem kívántak tanári vizsgálatot; az algymnasiumban pedig azok, a kik az érettségi vizsgálatot letették, tanári vizsgálat nélkül is taníthattak. 9) De már 1864-ben a Helyt. Tauács sürgeti a tanitó szerzetes rendek elöljáróit, hogy a tanárok a tauári vizsgálatot mielőbb letegyék, nehogy e miatt egyik-másik gymnasium nyilvánossági jogát kellessék elvenni. 1 0) Sőt 1866 ban, hogy a tanári vizsgálat letételére annál nagyobb kedvet ébresszenek, azokat a ») Orsz. Lev. Litt. Poli Ticae. Győri föigzt. 1806. 2) U. a. 3) Prot. Gymn. Pap. *) Halbik, Adatok stb. Cl. 5) Kápt. határozat, 1848. 2. pont. 6) 1850. szept. 7) 1857. márcz. 23. 8) Krn®ez : Adalékok a magy. tanügy történetéhez. Tanodai Lapok 1861. 148 1. e) 1862. decz. 10. Helyt. Tan. rendi. 1 0) Gymn Lvt.
